Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
1 tételtől, főképpen a mésztartalomtól függően különbözők. A tőzegtelepeknek általában az alábbi típusait különböztetjük meg: a) A síklápok olyan síkvidéki medencékben, tavakban vagy halastavakban keletkeznek, amelyeket a növényzet a partok felől befelé haladva fokozatosan benő, amelyeket álló vagy szabadon folyó víz állandóan eláraszt, és amelyeknek talaja ásványi tápanyagokban, főleg mészben gazdag (15ja ábra). A síkfelláp átmeneti tőzegtelep' 15. ábra. Tőzegtelepek keletkezésének vázlata •' • sikíap' lápok legalsó, az ásványi alaprétegen fekvő része az úgynevezett szapropel. Ej fölött van az alaktalan (amorf), már elbomlott ingo vány, amely bomló, szálas síklápba megy át. Ez utóbbit a jellegzetes vízi és lápi növényzet fedi. Ilyen a nád (Phragmites), a káka (Scirpus), a sás (Carex), a zsurló (Equise- tum), a fák közül a fűz, az éger, a nyír stb. A síkláp vastagsága rendszerint néhány méter, és alkotórészei között a mész több, mint 2%-nyi mennyiségben szerepel. b) A fellápok főleg a csapadékvíz hatására keletkeznek. Ezek kevés meszet és egyéb ásványi tápanyagot tartalmaznak. A tőzeg ilyen területeken táplálék szempontjából igénytelen növényekből keletkezik. Ilyen például a tőzegmoha (Sphagnum), a csarab (Galluna), a gyapjúsás (Eriophorum), a sás (Carex), a mohák, a zuzmók, a fák közül a törpenyír, a borókafenyő, a lucfenyő, a törpe- fenyő stb. Minthogy ennek a növényzetnek, főképpen pedig a mohák számára a legtöbb nedvesség a felláp közepén van, és így számukra ott a legkedvezőbbek a növekedési feltételek is, a felláp felszíne a közepén (a csúcsán) jellegzetesen kiemelkedik, a szárazabb szélei pedig alacsonyabb fekvésűek (lejtősek). A fellápok sokszor nagy kitér jedésűek, átlagos vastagságuk 3 h- 4 m, sőt ennél is több. Összetételükre jellemző, hogy mésztartalmúk kicsiny; a száraz tőzegre vonatkoztatva 0,5 százaléknál is kisebb. c) Átmeneti tőzegtelepek állóvizekben és vízfolyások menti síkvidéki mocsarakban akkor keletkeznek, ha a körülmények a víz összetételét, az ásványi tápanyagok, főképpen a mész stb. mennyiségét tekintve változóak. Ezért a különböző mélységekben különböző vastagságú síkláp, valamint felláp típusú tőzeg- rétegek váltakoznak. Például olyan vízben, amelyben elegendő a tápanyag, és amelyben egyidejűleg sok az ásványi iszap is, csupán mintegy 30 h- 40%-nyi szerves alkotórészt tartalmazó féltőzeg keletkezik. Ha az iszaphozzávezetés megszűnik, a tőzegtelep síkláp típusúvá alakul, ha a tápanyagokban keletkezik 36
