Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
hiány, felláppá fejlődik. Gyakran az eredetileg síkláp típusú tőzegtelep fokozatosan átmeneti típusúvá, majd felláp típusúvá alakul át (151b ábra). A tőzegtelepek egyéb osztályozásainál a tápanyagtartalmat, a keletkezési feltételeket, a vízfelszínhez viszonyított helyzetet, a növényzet fajtáját és állapotát stb. veszik alapul. így például megkülönböztetnek Sphagnetum, Erio- phoretum, Callunetum típusú tőzegtelepeket. A síkláp, valamint a felláp típusú tőzegek fizikai és kémiai összetételének összehasonlítása céljából az alábbi táblázatban a Szovjetunió középső területéről származó síkláp, valamint felláp típusú tőzeg tájékoztató jellemzői vannak feltüntetve: Tőzegfajta Szerves anyagok Szervetlen anyagok (hamualkotó részek) CaO P,0„ N K,0 Higroszkóposság Vízfelvevő képesség Fajsúly g/cm3 Kémiai reakció (PB) a tőzeg szárazanyagának %-ában kifejezve Síkláp típusú tőzeg 50 -T- 94 6,0-r- 50 3,5 0,4 2,7 0,15 9 300 1,0 5-t- 8 Felláp típusú tőzeg 94-t- 97,5 2,5 -r- 6 0,65 0,2 1,3 0,0S 16 1200 0,2 3,8 -5- 6,4 Ezeknek a tulajdonságoknak következtében a tőzegtelepek, különösen pedig a felláp típusú tőzegek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. Szerkezetük lyukacsos,nemezszerű, fajsúlyúk kicsiny (0,2-t- 0,6, kivételesen ennél nagyobb), porozitásúk nagy (50 -t- 90 térfogat %), ugyancsak nagy a víztartalmuk is (átlagosan 90 -t- 95%), ennek következtében a növényzet az ilyen hideg talajon megélni nem tud. A tőzegek kémiai összetételüket tekintve ugyan elegendő mennyiségű szenet és nitrogént tartalmaznak, azonban a bennük levő nitrogén — nem megfelelő megjelenési alakja miatt — a növényzet számára nehezen hozzáférhető. A tőzegek az egyéb tápanyagokból — káliumból, foszforsavakból és gyakran mészből is — nem tartalmaznak elegendő mennyiséget, viszont vannak bennük a növényzetre káros vegyületek; ilyenek például a huminsavak, a vas vegyületek, esetleg a szabad kénsav stb. A tőzegtalajok végeredményképpen biológiailag értéktelenek, minthogy savas reakciójuk (pn = 6 — 2) a talajbaktériumok fejlődése szempontjából káros, és azok tevékenységét fékezi. b) Az elvizenyősödés jellemzői és káros következményei Az elvizenyősödésre, annak módjára és mértékére a hidropedológiai vizsgálat alapján következtetünk. A vizsgálat során meghatározzák a talaj összetételét és nedvességi állapotát, a talajvíz-viszonyok jellemzőit, az elvizenyősödés 37
