Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
a talajban és a légkörben. A víz a talajban a nem elegendően nagy esés vagy az alsó talajréteg vízzárása miatt stagnál, ennek következtében nedvességkedvelő, főleg pedig tőzegflóra alakul ki. Egyidejűleg közrejátszanak a hőmérsékleti viszonyok is; az alacsony hőmérséklet lassítja a szerves anyag bomlását, és ezáltal elősegíti a tőzegképződést. Ezért a tőzegtelepek főleg a közepes, valamint az alacsony hőmérsékletű területeken találhatók. Ilyenek pl. a Szovjetunió északi területei (az ismert tundrák; területük mintegy 2,4 millió km2), Svédország, Finnország, Lengyelország, Kanada és más vidékek. Csehszlovákiában tőzegtelepek csak kisebb területeken, főképpen a trebon-budéjovicei medencében, a Sumavában, az Érchegységben és másutt keletkeztek. Összes területük mintegy 50 000 ha. A tőzegtelepek keletkezésének helyi feltételei persze különbözők. Az Alpok kiterjedt tőzegtelepei a régebbi geológiai korok tavaiból keletkeztek. Ezeket a tavakat a gleccsermorénák részben feltöltötték, és így sekély, mocsaras medencék keletkeztek. A medencékben a közepük felé haladva fokozatosan elszaporodott a növényzet, és tőzeggel töltődtek fel. Másutt vizet át nem eresztő, harmadkori rétegen fekvő pleisztocén, főleg glaciális kavicsrétegekben mozgó, helyi mocsarakat létrehozó talajvíz hatására keletkeztek tőzegtelepek. Igen kiterjedt tőzegtelepek vannak folyók, tavak stb. árterületén is. A tőzegtelepek fizikai és kémiai tulajdonságai a keletkezés feltételeitől, fejlődésük folyamatától és állapotától, a növényzet fajtájától, az ásványi össze3* 35 14. ábra. Tőzegtelep (Csehszlovákia, Borkovice ti Veseli nad Luznieí.) Fényképezte: Prof. ing. dr. J. Cablík
