Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés hatásának vizsgálata - V. A vízrendezés elméleti kérdései

Például ha e = 3 mm/nap, ps = 15 mm/hét, q = 0,7 1/s/ha és p = 0,2, a talajvízszín egy hét alatt

hn — a — — (3-7 —15-f 8,64-0,7-7) = 24,7

0,2

centiméterrel süllyed.

72. ábra. Vázlat a vízrendezés mértékének 73. ábra. Vázlat a vízelvezető létesítmények meghatározásához mélységének meghatározásához

Hogy ezt a szükséges vízszínsüllyesztési mértéket elérjük, a vízelvezető létesítményeket mélyebbre kell helyezni, minthogy a két szomszédos víz- rendezési létesítmény között a talajvízszín nem egyenletesen süllyed, hanem a vízfelszín meghatározott, felülről domború leszívási felület. A vízelvezető létesítményeknek ezt a szükséges mélységét a

H =

f>n + h -f- z -f- hn

~ l-ß

(38a)

általános érvényességű összefüggés fejezi ki (73. ábra).

hn a vízrendezési norma, vagyis a két szomszédos vízelvezető létesítmény közötti vízszín süllyesztési mértéke, h a leszívási görbe legnagyobb ívmagassága,

h0 a vízelvezető létesítményben folyó legnagyobb vagy legalábbis permanens állandó vízhozamhoz tartozó vízmélység, z a víznek a vízelvezető létesítménybe való bejutásához szükséges nyomómagasság; értéke laza talajoknál 3-^4 cm, kötött talajoknál 10 h- 12 cm, ß a felesleges víz elvezetése után bekövetkező talajtömörödés hatását kifejező tényező.

A. A. CSERKASZOV szerint ß értéke síklápnál 0,2 -4- 0,25, agyagtalajoknál 0,1 -4- 0,15; kötöttebb iszaptalajoknál 0,05 -4- 0,1; iszapos homok- és homoktalajoknál 0,05-nál kisebb.

134