Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - V. A vízrendezés elméleti kérdései
1. A jelszíni vizek elvezetése Ha a talaj felszínének elvizenyősödését az összegyülekező csapadékvizek, a vízfolyások medréből kilépő vagy a magasabban fekvő területekről lefolyó vizek okozzák, vízelvezető csatornákat vagy árkokat építünk. Elrendezésük meghatározásakor főképpen azt a követelményt vesszük figyelembe, hogy a káros vizek elvezetésére meghatározott időn belül, például tavasszal a hó elolvadása után 10 30 napnál nem hosszabb idő alatt stb. kerüljön sor. Ennek a feltételnek kielégítése céljából mindenekelőtt ismerni kell a felszíni vízmozgások keletkezésének körülményeit, a mozgást jellemző tényezőket, valamint a felszíni vízmozgások szabályozásának és módosításának módszereit. A vízelvezető csatornához vagy árokhoz folyó víz mozgása hidraulikai szempontból nem permanens (instacionárius) mozgás, minthogy sebessége és hozama mind az idő, mind a hely függvényében változik. Ezeknek a változásoknak matematikai jellemzése azonban nagyon nehéz, a levezetett összefüggések bonyolultak, és gyakorlatilag nehezen alkalmazhatók. Ezért kiindulásképpen feltételezzük, hogy a csapadék kezdete és vége közötti, meghatározott időszakban a víz mozgása permanens állandó, és erre az egy időszakban permanens állandónak (kvázistacionáriusnak) tekintett mozgásra vonatkozólag fejezzük ki a mozgó víz pályájának egyes szelvényeiben érvényesülő sebesség- és nedve- sített-területváltozás hatására bekövetkező vízhozamváltozást. A meghatározott eredményeket azután javító tényezők alkalmazásával tesszük pontosabbá. Ezeket gyakorlati ismeretekkel és kutatási eredményekkel igazoljuk. Ebből a feltételből kiindulva az 0 kezdőponttól tetszőleges x távolságban, y mélységgel folyó víz sebességét (63. ábra) a vx = cYRI m/s (11a) képlettel fejezhetjük ki. c a terep felszínének érdességétől függő sebességi tényező, R hidraulikai sugár; értékét a nedvesített terület (F), valamint a nedvesített kerület (0) viszonya határozza meg, I a vízfelszín, gyakorlatilag elegendő pontossággal a talajfelszín esése. í 63. ábra. Vázlat a talaj felszínén mozgó víz jellemzőinek számításához 120
