Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - V. A vízrendezés elméleti kérdései
A talaj felszínének egységnyi szélességű sávján y vastagságú összefüggő- rétegben mozgó víznél R = L = pa y, (11b) 0 1+2 y feltételezve, hogy figyelmen kívül hagytuk a nevezőben levő, kicsiny értékű 2y tagot.2 így vx — c Yyl m/s. (He)Ha a c sebességi tényezőt H. BAZ1N képletéből R y helyettesítéssel fejezzük ki, a nevezőben levő /y tagot kicsiny értéke miatt elhagyva, a c = '— «=i — Yy = m Yy (1 ld) v + y 7 összefüggést írhatjuk fel. A 87fy — m kifejezés meghatározott tulajdonságú talajfelszínre vonatkozólag állandó. Ha a y tényező értéke ismert, m értéke kiszámítható. A y tényező a talaj felszínének a mozgó folyadékra kifejtett hatását fejezi ki. A. A. CSERKASZOV a y, valamint az m értékeire az alábbiakat közli: A talajfelszín állapota A v tényező értéke 87 m = — V A lejtő irányában szántott parcellák 2 43,50 Felszántott, simított felületű parcellák 3,5 24,85 Náddal benőtt parcellák 4 21,76 Mohával benőtt parcellák 5-r- 6 17,40 -f- 14,50 Rétek, alacsony fűvel 6-4- 8 14,50 -4- 10,88 Egyenlőtlen felszíná talajok sok dombocskával 8 -4- 15 10,88 -4- 5,80 Hehelyettesítve a (lld) egyenletet a (11c) egyenletbe: vx = miy Yyl = mYl y = Cy. (I2) Az mV 1 — C mennyiség meghatározott esetre vonatkozólag állandó. 2 Az eredeti szövegben a ^ helyett az == jel szerepel. Minthogy a jel két oldalán álló mennyiségek egymással nyilvánvalóan nem egyenértékűek, csak közelítően egyenlők,, a magyar szövegben a közelítő egyenlőséget kifejező ^ jelet használtuk. (A szerk.) 121
