Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - V. A vízrendezés elméleti kérdései
I' a mezőgazdasági termelésnek az egész érintett területre vonatkozó, Kcs/év egységben kifejezett költségtöbblete. Értékét a v = vt- V0 összefüggés határozza meg. Fu a mezőgazdasági termelés költségei a vízrendezés előtti időszakban, F, pedig a vízrendezés utáni időszakra vonatkozó mezőgazdasági termelési költségeket jelöli. / a vízrendezési létesítmények teljes beruházási költsége Kcs-ban. Csehszlovákiában a taiajesövezés beruházási költsége szántóföldeknél 9000 h- 12 000 Kés/ha, réteknél 6000 -h 8500 Kcs/ha, a vakond-talajeső beruházási költsége 4000 Kés/ha, árkok alkalmazásával végzett vízrendezés beruházási költsége 6000 Kcs/ha. Pontosabb vizsgálatok során még más mutatókat is meghatároznak [erre vonatkozólag lásd K. JÜVÁ-nak és munkatársainak V odohospodáfsfcé meliorate (Vízgazdálkodási melioráció) című, az SNTP, által Prágában 1964-ben kiadott munkáját). A vízrendezési létesítmények jövedelmezősége rendszerint magas, és csupán a növénytermesztésben elért jövedelmezőség-növekedés gyakran elegendően nagy ahhoz, hogy a beruházási költségek 6 -h 8 év alatt megtérüljenek. A jövedelmezőség mutatójának szabványosított értéke Csehszlovákiában jelenleg R = 7. Ez azt jelenti, hogy a beruházási költségeknek mezőgazdasági termékek mennyiségének növekedéséből legalább 14 év alatt kell megtérülniök. Emellett nem vesszük figyelembe a vízrendezésnek olyan jelentős egyéb előnyeit, mint például a lakótelepek, közlekedési hálózatok létesítésének lehetővé tétele, a gazdasági feladatok megoldásának, a közegészségügy fejlesztésének elősegítése stb. V. A vízrendezés elméleti kérdései A vízrendezés során vagy a felszíni vizeket kell elvezetni, vagy a talajban levő fölösleges vizet kell eltávolítani, és a talajvízszínt kell süllyeszteni. Mindkét esetben fontos, hogy a vízelvezető létesítmények (csatornák, árkok, talajcsövek, kutak) egymástól megfelelő távolságra, megfelelő mélységben legyenek elhelyezve, hogy a vízhozamok és a létesítmények méretei összhangban legyenek stb. Ezeknek a tényezőknek kapcsolatát a vízrendezéssel összefüggő elméleti kérdések vizsgálatának eredményeképpen határozzuk meg. Ezeknek az összefüggéseknek alapján határozzuk meg azután a vízrendezési létesítmények szerkezeti elrendezését.1 1 Lásd meg: Mérnöki kézikönyv (szerk. Palotás László) 4. kötet II/c fejezetét. 119
