Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
A jövedelemnövekedés mértéke (a) a vizsgált időszak egyes éveiben az éghajlati, tőképpen pedig a csapadékviszonyok függvényében változik. A növénytermesztés szempontjából különösképpen a nedves, valamint a normális és a száraz éveket kell figyelembe vennünk. A vízrendezés hatása nedves években a legkedvezőbb, normális, valamint száraz években pedig mérsékeltebbek az előnyei. Csehszlovákia éghajlati viszonyait tekintve tíz év átlagában leggyakrabban 3 nedves, 4 -h 5 normális és 2h- 3 száraz év fordul elő. Ha feltételezzük azonban, hogy a vízrendezésnek a nedves években érvényesülő, nagyon kedvező hatását a száraz években érvényesülő, mérsékeltebben kedvező hatás ellensúlyozza, az egész tíz évre vonatkozólag — mint már említettük — a jövedelmezőség átlagos növekedésével számolhatunk. A vízrendezési létesítményeknek a vízrendezés jövedelmezőségének kiszámítása szempontjából irányadó évi költsége mindenekelőtt az alapberuházások leírási hányadaiból, továbbá a létesítmények fenntartási és üzemi költségeiből áll. Leírási hányadként a következő értékek vehetők figyelembe: folyó-, valamint csatornaszabályozásnál 6%, duzzasztóműveknél, fenéklépcsőknél és egyéb, kőből vagy betonból épült vízrendezési létesítményeknél 2,3%, betonból épült, falazott vagy vasszerkezetű hidaknál, átjáróknál, feljáróknál 3,6%, faszerkezetű hidaknál, átjáróknál, feljáróknál 12%, szivattyútelepek épületeinél 2,5%, tartósan megépített lakóházaknál 1,6%, szivattyúknál 8,5%, villanymotoroknál és transzformátoroknál 7,2%, robbanómotoroknál, daruknál 7,2%, mű- utaknál, utaknál és egyéb, tartós burkolattal ellátott felületeknél 3,6% stb. Ezek a leírási hányadok a felújítási (nagyjavítási) hányadot már magukban foglalják. Ennek nagysága a fentebbi hányadok 45%-a. Építőipari felszereléseknél átlagosan 4%-os, gépi berendezéseknél átlagosan 12%-os leírási kulccsal számolhatunk. Az építőipari felszerelések élettartamát 45 évnek, a gépi berendezésekét mintegy 15 évnek tekinthetjük. A 4%-os, illetőleg a 12%-os leírási kulcs 45%-a fenntartási költség. A vízrendezési munkálatok gazdasági hatékonyságának jellemzésére célszerűen alkalmazható — és ezért a gyakorlatban valóban el is terjedt — az ún. jövedelmezőségi (rentabilitási) mutató. Ezt az R = 100% (10b) képlet határozza meg. P a mezőgazdasági termelés végső, tehát mind a növénytermesztési, mind pedig az állattenyésztési termékeket magába foglaló, Kcs/év egységben kifejezett, az egész érintett területre vonatkozó terméknövekedése. Ennek értékét a P = P1-P0 összefüggés határozza meg. P0 a vízrendezés előtti és Px a vízrendezés utáni időszakban termelt áruk mennyisége, 118
