Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei

Ezzel szemben a vízrendezés által érintett területek levegő által kellőképpen átjárt talajában a szerves anyagok bomlása az aerob baktériumok hatására, oxigén jelenlétében, megfelelő módon, korhadásként játszódik le. Ennek a humifikációs folyamatnak alapja lényegében a nagy molekulájú szerves vegyü- letck alkotórészekre, főképpen szénre, nitrogénre, hidrogénre és kénre bomlása. Ezek a levegő oxigénjének hatására azután oxigéntartalmú vegyületekké — a szén főképpen széndioxiddá (C02) — alakulnak. A közben keletkezett ammonium a nitritbaktériumok (Bacillus nitrosomonas, B. nitrococcus) és a nitrátbaktériumok (B. nitrobacter) hatására fokozatosan salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Sói a nitrifikáció végső termékei.

Ennek a bomlásnak során ugyancsak felszabadulnak a szerves anyagokhoz kötött szervetlen tápanyagok, főképpen a foszfor, a kalcium és a kálium is. Végeredményként azonban adszorpciósan telített vagy édes (bázikus) humusz keletkezik. Ebben szabad savak nincsenek, és lehetővé teszi a növények tökéletes táplálkozását és fejlődését.

A vízrendezésnek a szerves anyagok humifikációjának folyamatát és ezáltal a talajba juttatott trágyák hasznosíthatóságát fokozó hatása attól függ, hogy milyen mértékben távolítják el a talajból a felesleges vizet. Ezt bizonyítják például azoknak a megfigyeléseknek eredményei is, amelyeket a novgorodi tőzegkutatási állomáson végeztek. A vízelvezető csatornák különböző, egymástól mért távolságainál az alábbi nitrogénmennyiségeket határozták meg (a táblázat adatai az 1 kg teljesen kiszárított tőzegben levő nitrogén mg-ban mért mennyiségét jelentik):

A nitrogén megjelenési alakja

A csatornák közötti távolság (m)

20

40

öl)

Nitrát

41,0

36,1

20,2

Nitrit

1,2

0,4

0,7

Ammónia

32,5

25,8

20,8

Összesen

75,3

02,3

50,7

A minszki kísérleti állomáson végzett egyéb megfigyelések eredményei szerint a felesleges víz elvezetésének eredményeképpen nagyobb mélységekben is fokozódik a nitrogéntartalmú tápanyagok szabaddá válása. Három, kenderrel bevetett parcellát ugyanolyan mennyiségű foszfor (P)- és kálium (K)-tar- talmú műtrágyával trágyáztak, azonban a talajvízszint különböző mértekben (60 és 80 cm-re) süllyesztették le; egy parcellát pedig ezenkívül még 300 kg/ha salétrommal is megtrágyáztak, és így nitrogént (N) is juttattak a talajba.

109