Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
A terméseredmények az alábbiak voltak: A talajvizszín süllyesztésének mértéke (cm) Trágyázás Terméseredmények 60 P + K 1320 60 P + K + N 1800 80 P + K 1710 Eszerint a talajvízszín 20 cm-es süllyesztésének csaknem ugyanolyan hatása volt, mint a nitrát alakjában a talajba juttatott nitrogénnek. Ebből látható, hogy milyen jelentősége van a felesleges víz elvezetésének a talaj növények által felvehető nitrogéntartalmának növelése szempontjából. Az említett biokémiai hatásokhoz még kedvező fiziológiai hatások is csatlakoznak. A felesleges vizétől megszabadított talaj mindenekelőtt alkalmas növények termesztésére, amelyek a megfelelő víztartalmú, levegővel kellőképpen átjárt, átmelegedett talajban jól csíráznak, gyökerüket mélyre bocsátják, a növekedés során megerősödnek, és az elgyomosodással szemben ellenállókká válnak. Ezt még segíti az a körülmény, hogy a rendszerint nagy mennyiségű vizet kedvelő gyomnövények növekedését a felesleges víz elvezetése mérsékli. Minthogy a növények fertőző betegségeinek (a gabonarozsdának, az üszögnek stb.) számos okozója a nagyon nedves talajt kedveli, a vízrendezés ebből a szempontból is védi a növényeket. A felesleges víz elvezetésének eredményeképpen meghosszabbodik a tenyész- idő. Ugyanis így a talaj tavasszal hamarább kerül a legkedvezőbb nedvességi állapotba, átmelegszik, felülete kiszikkad, mindezek következtében legalább 14 nappal, legfeljebb 4 héttel korábban lehet az ilyen talajt megművelni, mint az eivizenyősödöttet. Ez különösképpen előnyös a mostoha éghajlatú, hegyes vidékeken, ahol a tenyészidő rövid. A korábban fejlődésnek induló növényzet így ki tudja használni a tavaszi csapadékokat, és gyökereit időben lebocsátva nagyobb mélységekbe, nagyobb terjedelmű talajból tudja táplálékát felszívni. Emellett azonban a hosszantartó esőzések vagy a rövid idejű nyári záporok időszakában állandóan védett az elvizenyősödés ellen. Azonban száraz időszakokban is kedvezőbb azoknak a növényeknek vízellátása, amelyek felesleges vizétől megszabadított talajban tenyésznek, mint azoké, amelyek elvizenyősödött talajon élnek. Ennek az az oka, hogy a vízrendezés után sokkal kedvezőbbek a morzsás talaj szerkezet létrejöttének feltételei. A morzsás talajszerkezet nemcsak a csapadékvíz beszivárgása szempontjából kedvező, hanem azért is, mert elősegíti a talajban levő levegő mozgását és ezáltal a légkörben levő vízpáráknak a talajba jutását és a talajharmat keletkezését. Ez a magyarázata annak, hogy a vízrendezés által érintett területeken a növények jobban bírják a szárazságot, és a talaj rendkívül száraz időszakokban is elegendően porhanyós. Ezért ilyen területeken a termésered110
