Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
Látható, hogy a humusztalaj, ha száraz, a leggyorsabban, ha nedves, a leglassabban melegszik fel. A homok ellentétes módon viselkedik, az agyag viszont közepes helyzetet foglal el. Minthogy a kötött talajok rendszerint nagyobb mennyiségű vizet tartalmaznak, nehezebben melegszenek fel, mint a laza talajok. Ezekből a talajokból emiatt is gondosabban kell elvezetni a felesleges vizet. A felesleges víz elvezetésének talajhőmérsékletet emelő és a talaj levegőjének mozgását megjavító hatása különösképpen kedvező tavasszal, amikor a talaj rendszerint hosszú ideig hideg, viszont a levegő és a csapadék aránylag melegebb. 0. SOLNA& szerint nem kevésbé kedvezők azonban ezek a hatások a tenyészidöben sem, ugyanis a levegő és a talaj hőmérsékletének különbségét folyamatosan kiegyenlítve íokozzák a telesleges vizétől megszabadított talajban levő vízpárák mozgását, egyenletessé teszik a talaj nedvességi és hő- mérsékleti állapotát (59. ábra), száraz időszakban pedig, fokozva a talajharmat képződését, növelik a talaj nedvességtartalmát. A felesleges víz elvezetésének további kedvező hatasa abban mutatkozik, hogy a diszperz anyagok arányát, a fizikai állapotot és a talajtípust tekintve kedvezőbbé válik a talaj fejlődése. A vízelvezetés eredményeképpen gyorsabbá 59. ábra. Talajcsövezett iszaptalaj nedvességi és hőmérsékleti állapota (A talajcsövek mélysége 1,35 m, a talajcsövek közötti távolság 11 m, a levegő hőmérséklete 15 °C, a víztartalom 63%, a harmatpont 8 °C; a méréseket 1925. április 20-án végezték. Csehszlovákia, Hlusice u Nového Bydzova.) A csehszlovák Földművelésügyi Minisztérium vizsgálata (ing. O. Solnaí) 105
