Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
válik és irányított lesz a talajban levő víz mozgása, ennek következtében a talaj kevésbé nedvessé válik. Kötöttebb talajokban kisebb nedvességtartalomnál a talajkolloidok előbb telítődnek és hamarább állandósulnak, ezáltal könnyebbé válik a talaj durvább diszperz állapotúvá, morzsás szerkezetűvé alakítása. Ez a talaj nedvesség- és levegőháztartása, valamint fizikai tulajdonságai szempontjából nagyon kedvező. Ezáltal a talaj könnyebben megmunkál- hatóvá válik, ennek következtében a talaj művelésre mintegy 20 — 25%-kal kisebb energia fordítható, sőt a megtakarítás még nagyobb mértékű lehet. Kedvezően befolyásolhatja a talaj fejlődését a vízrendezés során érvényesülő kimosó hatás. Ennek következtében például a kötöttebb talajok lazábbakká válnak, mert a talaj csöveken át elfolyó víz kimossa a talajból a kolloidális agyag legfinomabb alkotórészeit, a vassókat stb. A sós vagy a sófeihalmozó- dásra hajlamos talajok szempontjából a felesleges víz elvezetése azért is kedvező, mert a vízelvezető létesítmények felé szivárgó víz magával viszi a káros sókat a mélyebb rétegekbe, majd kimossa azokat a talajból. A túlzottan nagymértékű vagy a rosszul elhelyezett létesítményekkel végzett vízelvezetés hatása viszont az ásványi tápanyagok kimosása is lehet (VI. 1/b fejezet). A vízrendezés által érintett terület talajában felesleges víz nincs, és a levegő- mozgási viszonyok megfelelők. Az ilyen talaj a vízrendezés végeredményeképpen a levegő, valamint a víz helyes arányával jellemezhető kedvező fizikai állapotba kerül (I. 1/c fejezet). Javul a talaj vízáteresztő képessége, kedvezőbbé válik benne a levegő mozgása, a csapadékvíz jobban be tud szivárogni a befogadására alkalmasabbá vált talajba, és így növelni tudja a talaj víztartalmát. Száraz időben viszont a kapillárisán felemelkedő talajvíz pótolja a vegetációs szempontból hatékony talajréteg hiányzó vizét. A talajvíz szintje a vízrendezés eredményeképpen ugyan lesüllyed, azonban megfelelő mélységben állandósul. Azokban a talajokban, amelyeknek vízháztartását a vízrendezés így megjavította, a szárazabb időszakokban több, a nedvesebbekben viszont kevesebb víz van, mint a vízrendezés által nem érintett területek talajában, vagyis a talaj víztartalmának időbeli eloszlása sokkal egyenletesebb. A Szovjetunió leningrádi kerületében levő meliorációs kutatóállomáson végzett megfigyelések eredményei szerint a vizsgált talajcsövezett, valamint a talajcsövezés nélküli talaj nedvességi állapota az alábbi volt (a táblázatban a talajban levő víznek a talaj térfogatszázalókában kifejezett mennyiségei szerepelnek): 0,60 1,00 Időszak Talaj csövezés nélküli talaj méter mélységben elhelyezett csövekkel talajcsövezett talaj • Szárazabb 6,8 13,7 16,6 Nedves 19,0 17,3 17,3 106
