Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
időszakában —•, az illuviális szint annak a talajrétegnek határa, amelyben a kémiai és a biológiai folyamatok lejátszódnak. Ahogy azonban a vízelvezetés, különösképpen pedig a talajcsövezés folyamán az illuviális szint szétrombolódik és lazábbá válik, úgy javulnak meg fokozatosan a mélyebben fekvő rétegek levegőmozgási viszonyai. A talajban lejátszódó levegőmozgás függ az évszaktól és az éghajlati viszonyoktól is. Általában ősszel nagyobb mértékű, mint tavasszal, és fokozottabb ——► szivöfeszü/tséq at 58. ábra. Különböző talajok vizeltávolllási görbéi (F. Sekera nyomán) az iszaptalajoknál, mint a kötött talajoknál. Ezért az iszaptalajokban fokozottabb mértékű bomlási folyamatok játszódnak le, mint a kötött talajokban. A vízrendezés által érintett terület talajában lejátszódó levegőmozgás kedvezőbbé tétele nagyon sok előnnyel jár. Mindenekelőtt elősegíti a felesleges víz eltávolítását, ugyanis az elvizenyősödött talajba hatoló levegő vízpára alakjában elvonja és magával viszi a talajban levő vizet, és így mozgása közben szárítja a talajt. Ez a párologtatási hatás különösen kötött talajoknál fontos. Ezeket ugyanis nagy vízfelvevő és elenyészően kicsiny vízáteresztő képességük miatt egyébként nehéz megszabadítani felesleges vizüktől. Az említetteket szemléletesen ábrázolják az ún. vízeltávolítási görbék. Ezek a kapilláris szívás 103
