Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
A. A. CSERKASZOV a vízrendezési norma alábbi táblázatba foglalt átlagos értékeit közli. Az adatok a tenyészidőre vonatkoznak. Mint a táblázatra tekintve látható, meghatározásukkor A. A. CSERKASZOV a talaj fajtáját is figyelembe vette. Vetés előtti időszakban ezek az értékek 20 h- 30%-kal kisebbek lehetnek. A vízrendezési norma (cm), ha a talaj A termesztett növény homok és iszapos homok iszap agyag tőzeg (sikláp) Zabosbükköny, len, egyéves takarmánynövények 40 -r- 50 45 -r- 60 50 -r- 55 50 -j- 60 Rét többéves herefüves keverékkel 45 -r- 60 55 -r- 70 50 -r- 65 60 -r- 70 Legelő többéves herei ü vés keverékkel 50 -T- 70 70-4- 90 80 -r- 85 80 — 90 Gabonafélék, silózás céljára termelt növények 50 -r- 65 60 -r- 80 70 -f- 75 70 -7- 90 Burgonya, gyökerükért termesztett növények 55 -f- 80 70 -r- 100 80 -r- 90 80 -7- 90 Zöldségfélék (a terület legnagyobb részén) 50-t- 75 70 H- 90 75-r- 85 75-r- 85 Komló, kender, dinnye 60 -T- 85 80 H- 100 85 H- 95 80 -i- 100 Gyümölcsfák és gyümölcsbokrok 80 -r- 95 90 H- 120 100 -7- 110 100^- 125 b) A talaj tulajdonságainak és fejlődésének megjavítása A talaj felesleges vízmennyiségének eltávolítása olyan további jelentős fizikai hatásokkal jár, amelyek együttesen javítják a talaj tulajdonságait és fejlődését. A felesleges vizétől megszabadított talajt mindenekelőtt jobban átjárja a levegő (fokozottabb lesz az aerációja), ugyanis a vízrendezési létesítmények felé szivárgó víz szabaddá teszi a pórusokat, és azokba a víz helyébe levegő juthat. Ennek következtében a talaj levegőtartalma egészen a (P — Fmom) értékre növekedik. (P a talaj porozitását, Fmom pillanatnyi nedvességtartalmát jelöli.) Ezenkívül azért is megindul a talajban a levegő áramlása (cirkulációja), mert az elszivárgó víz magával szívja a főleg az oxidáció folyamán elhasználódott levegőt, és lehetővé teszi, hogy ez az elhasználódott levegő friss, oxigénben gazdag, gyakran vízpárákat is tartalmazó levegőre cserélődjék. Ez a szellőztető hatás különösképpen szembetűnő talajcsövezett talajnál, ugyanis a föld alatti talajcsövek fokozzák a levegőbeáramlást a talajba. A levegőmozgás kezdetben a felső, elúviális rétegekben a legnagyobb, lefelé haladva egészen az illuviális szintig csökken. Ez alatt a talajban levő levegő mennyisége lényegesen már nem változik. Minthogy a talaj bomlási folyamataihoz levegő jelenléte és levegőcserélődés szükséges, és különösen fontos az oxigén jelenléte és cserélődése, ha a talaj felesleges vizet tartalmaz — tehát a vízelvezető létesítmények megépülte előtt, valamint a vízelvezetés kezdeti 102
