Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
AZ ÁGAZAT VÁLTOZÁSAI 1990 UTÁN A beton- és a gépgyártó lobbik közötti verseny a jövőben is folytatódni fog. A különböző reaktorok térfogatai a tisztítási fokozatok növekedésével s egyre inkább azok lefedésének igényével az építőipari tevékenység várhatóan nem fog csökkenni. A másik oldalon egyre több gépészeti berendezéssel igyekeznek, akár a fizikai folyamatokat (rácsszűrés, homokfogás, iszapsűrítés, víztelenítés stb.), akár a biokémiai folyamatokat felgyorsító módszereket (keverés, levegő bevitel, vegyszer technika alkalmazása, energia felhasználás, stb.) bevezetni helymegtakarítás, környezeti hatások (levegőszűrés), vagy éppen az időjárási viszonyok hatásának csökkentése céljából. Mindezek viszont visszahatnak a magasépítési munkák előtérbe kerülésére (zárt rendszerek kialakítása a nem kifejezetten hideg éghajlati övezetben is). Ezek folyamatos egymásra hatása azonban minden esetben a létesítési költség, vele együtt az amortizációs ráta, a szolgáltatási díj növekedését is eredményezik. A gépesített folyamatok egyre jobban automatizá- lódnak. Az élő munka teljesen soha nem lesz kiiktatható, ám a „kézi vezérlést” (pl. szemre történő lapátos vegyszeradagolást) kisebb telepeken is felváltják a modern mérő-regisztráló-beavatkozó mérőkörök (érzékelő, adagoló, kapcsoló, reteszelő, stb.) műszerei. A jövedelmekhez képest - jelenleg - magas szolgáltatási díjak az energia csökkenEgyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségű tisztított víz hagyja el a szennyvíztelepet. Az érzékeny területeken célszerű alkalmazni a membrán technológiát, mint például az oroszlányi szennyvíztelepen (képünkön). tésének tendenciáján túlmenően a létesítmények élettartalmának kérdését is feszegetik. A fosszilis energiák által előállított elektromos energia kiváltására igen előrehaladott kutatási eredmények születtek a biogázból üzemanyag-cellákkal történő villamos energia előállítására. Az üzemanyag cella (német szakkifejezéssel „Brennstoffzell”, angolul „fuel cell”), olyan készülék vagy berendezés, mely éghető anyagokat - ez esetben biogázt - és oxidáló anyagokat oly módon reagáltat, hogy a folyamat eredményeképpen a berendezés belső felületén elektromos feszültség lép fel, továbbá hő és égéstermék keletkezik. Nincs forgó alkatrész, s ■ 161
