Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
A membrán technológia a jövő tisztítási eljárása lehet, amennyiben beszerzési és működtetési költségei alacsonyabbak válnak mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot áramoltatnak bele. Az eljárás során egyenáram keletkezik, mely váltóárammá történő átalakítás után gépek és hagyományos villanymotorok meghajtására teszik alkalmassá 62-65%-os elektromos hatásfoka mellett. A C02 kibocsátás alig fele a hagyományos energiatermelő berendezésekhez képest. Kis helyigénye, zajtalan üzeme, kedvező hatásfoka stb. bármennyire is kedvező képet fest, előállítása, ill. beépítése hazai szennyvíztisztító telepeken az alkalmazandó platina rácsok magas ára miatt, még várat magára. A nemesfémből készült drága katalizátorok kiváltására igen intenzív kutatások folynak. Angol kutatók a fentiek kiváltását költségcsökkentés céljából, pl. enzimekkel igyekeznek megoldani. Az üzemanyag cellák alighanem rövid időn belül ki fogják váltani a gyorsan kopó forgóalkatrészekkel üzemelő, kb. 8 ezer üzemórára tervezett gázmotorokat. Nem véletlen, hogy az űrkutatásban már régóta sikeresen alkalmazzák. A megújuló energia hasznosítása területén a biogáz-üzemanyag cellás energia előállítás akár a tisztító mű „autark” üzemeltetésében, akár hálózatra táplálás esetén, a membránokhoz hasonlóan, az energia igényes szennyvíztisztítás területén egy újabb igen kedvező áttörést fog eredményezni. A hőszivattyú régóta ismert a gyakorlatban. Idehaza a szennyvíztisztítás területén - ez idáig - kevésbé alkalmazták annak ellenére, hogy kis energia befektetéssel jelentős hő leadásra képes és a telep fűtését, a rothasztok hő igényét képes pótolni, vagy gazdaságosan kiváltani. A jövőben - megújuló energiaforrásra alapozva - várhatóan az eddiginél fontosabb szerepet fog betölteni. A klímaváltozás hazai környezetben az előrejelzések szerint hőmérsékletnövekedéssel fog járni. A hosszú agglomerációs vezetékeken a magasabb hőmérséklet a biológiai folyamatokat - a korábbiakhoz képest - felgyorsítja s kellemetlen szaghatás bekövetkezésének idejét és intenzitását nagy valószínűséggel növelni fogja. E mellett a szerves anyagok nagy hányada már a hálózatban lebomlik, ami hátrányosan befolyásolja a telepi N anyagok eltávolításának hatékonyságát. Az ez irányú kutatások - elsősorban olcsóbb megoldásokra való törekvés - a jövőre nézve sürgősséget kell, hogy élvezzenek. Hasonló gondot prognosztizál a szennyvíz fertőtlenítésének kérdése. A klór kiváltására egyelőre nincs gazdaságos alternatíva. Az Egészségügyi Világszervezet pillanatnyilag hasonló okok miatt alkalmazását eltűri, ám kutatják - nem is eredménytelenül - kevésbé veszélyes, de hatékony és gazdaságos anyag, ill. eljárás felhasználásának lehetőségét (pl. UV-su- gárzás, klórdioxid). Hazai környezetben is fel kell 162 ■ A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE
