Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE biztosító telepe, továbbá 2010 első felében tápanyag eltávolítási fokozattal kiegészül az 1,06 millió LE/d (160 ezer m3/d) kapacitású Észak-budapesti tisztító mű is. A 2-10 ezer LE nagyság közötti települések jelentős hányada már kiépítette rendszerét. A sajátos hazai vízminőségi követelmények (vízbázis védelem, magas talajvíz viszonyok, kiemelt üdülő körzetek, stb.) miatt kiemelten kezelt 2000 LE alatti települések szennyvízelvezetési kérdései igen nagy- mértékben szintén megoldást nyertek. Az elmúlt évek gazdasági visszaesése ellenére a 2015. végéig vállalt kötelezettség teljesítése egyelőre sikeres befejezést sejtet. A szerzőnek, mint az elmúlt 50 év fejlesztési munkái tevékeny résztvevőjének jó érzés optimista szemlélettel leírni, hogy - számtalan buktató ellenére, ha nem is mindig abszolút extra minőségben, nem is minden határidő precíz betartásával, nem is pazarlás mentesen - az ország gazdasági teljesítő képességét meghaladóan, azaz erőn felül és viszonylag rövid idő alatt olyan eredményeket sikerült ez idáig is elérni, mellyel Magyarországnál lényegesen gazdagabb és fejlettebb országok elismerését is sikerült kivívni. Futurológia - A szennyvíztisztítás jövője Magyarország nem bővelkedik ásványi kincsekben. Ezzel szemben valódi kincsnek tekintendő a felszín alatti hév- és gyógyvize, és a mintegy 8 millió m3/d megújuló ivóvíz készlete, melynek jelenleg átlagosan egyharmadát vesszük igénybe. A nehézséget csupán az okozza, hogy eloszlása országos szinten nem egyenletes. A vízbázisok védelme és a készlettel való gazdálkodás rövid és hosszútávon egyaránt kiemelt feladat. Ebbe a gazdálkodásba külön is jelentős szerepe van a szennyvíznek, mely- lyel való szintén tudatos gazdálkodás ugyan olyan fontos tényező. Elsősorban arid térségekben, melyek a klímaváltozás hatására aszályos területté változhatnak, a tisztított szennyvizet a jövőben térségi vízgazdálkodási elemnek kell tekinteni! Ez azt is jelenti, hogy a befogadó élő vizek védelme szempontjából a kibocsátási határértékek folyamatos szigorodása miatt nem a tisztítás mértékét kell növelni (pl. a fokozatok számának növelésével), hanem a hasznosítást kell célkeresztbe állítani. A későbbiekre is tekintve felvetődik a kérdés: a kiterjedt kutatásokkal alátámasztott klímaváltozás hatása mennyire befolyásolja a szennyvíztisztítás és elhelyezés jövőjét? 158 ■
