Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)

Az ágazat változásai 1990 után

AZ ÁGAZAT VÁLTOZÁSAI 1990 UTÁN

A várható hőmérséklet-növekedés és a párosuló szélsőséges időjárás közvetlenül is kihat mind a gyűjtő rendszerre, mind a tisztító berendezések működésére. A lökésszerű terhelések akár meny- nyiségi, akár minőségi (pl. hőmérsékleti) szempontból nem kívánatosán befolyásolják a biológiai folyamatokat. Erre még abban az esetben is fel kell készülni, ha sokkal nagyobb hangsúlyt kap a befogadóba való bevezetés helyett, kellő tisztítás utáni hasznosítás.

A világ foszfát készletét - az olajhoz hasonlóan - kimerülő félben lévőnek tekintik. Jelentős kutatások folynak mind a szennyvíz, mind a szennyvíziszapból való kinyerés metodikájának megtalálására. A „P” tartalmú tápanyagok szennyvízből történő kivonása visszahat hat a jelenlegi „hagyományos szennyvíztisztítási eljárásokra is, míg másik oldalról tekintve a foszfor műtrágyák esetleges hiánya teret biztosíthat a szennyvíziszap értékesíthetőségének. A víztakarékossági tendenciák eredményeként számításba kell venni a szennyvíz mennyiségében, de az összetételében is várható változásokat. A „szelektív” szennyvízgyűjtés céljából Angliában pl. speciális ún. sorting (osztályozó) toalettet alakítottak ki a „sárga” és a „barna” szennyvíz részére. Az elülső részen a sárga szennyvizet (vizeletet) külön csövön vezetik el, míg a hátsó oldalon a 4-6 liter - esetleg szürke szennyvízzel - öblített barna szennyvizet (székletet) külön tartályba gyűjtik, s ott addig tárolják, amíg az mezőgazdasági célra (pl. kertes beépítésű területen) hasznosíthatóvá nem válik. Németországban a barna szennyvíz részére két tartályból álló komposztálót fejlesztettek ki.

A jövőben sokkal jelentősebb szerepet fog betölteni az egyedi (telkenkénti) és a települési csapadékvízzel történő gazdálkodás, mely át fogja értékelni a gyűjtő rendszerekkel kapcsolatos jelenlegi megfon■ 159