Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
AZ ÁGAZAT VÁLTOZÁSAI 1990 UTÁN Már ma is megvan az elvi lehetősége a hőszivattyúk szennyvíztisztító telepi alkalmazásának a költséghatékonyabb működés érdekében ink miatt lényegesen nagyobb jövőt lehet megjósolni. Bár a vízenergia kevésbé kötődik a szennyvíztisztításhoz, de leszögezhető, hogy felhasználása nélkül az ország képtelen lesz teljesíteni a 2020-ig az EU által kirótt 13-14%-os megújuló energiával történő primer energia kiváltást. Összegzésként megállapítható, hogy a megújuló energiák növekvő mértékű felhasználása a fenntartható fejlődés érdekében társadalmi ökológiai gazdasági szükség- szerűség. Nagyon is idevág egy James Lovelock által megfogalmazott idézet: „Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A természet az általunk előidézettek- nél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet, de önmagunkat igen!” A megújuló energiákkal való gazdálkodás lehetőségét nyújtja a hőszivattyúk szennyvíztisztító telepi alkalmazása is. Hőszivattyú kifejezés alatt egy olyan berendezést kell érteni, amely egy tér adott hőmérsékletén hőt vesz fel és megnövelve azt egy másik térben nagyobb hőmérsékleten adja le. Kollektorai akár az érkező szennyvízre, akár rot- hasztás esetén a fázisszétválasztó (utó-rothasztó) reaktorból kikerülő magas hőmérsékletű csurga- lékvízre egyformán telepíthetők. A hőszivattyú hajtására elektromos energián kívül a biogáz is felhasználható. Ennek következtében a rothasztok, valamint az épületek fűtése tekintetében egyéb fosszilis energia takarítható meg. Lényege, hogy a bevitt energiát a másik oldalon képes megtöbbszörözni. A hőszivattyú alkalmazható hűtésre is. Leltárt készítve Magyarország szennyvíztisztítási helyzetéről elmondható, hogy különösen az utolsó 15 év ugrásszerű eredményekről tanúskodik. A történelmi határköveknél leírt állapotokat is figyelembe véve 1990-hez képest majd akkora volt a fejlődés, mint az azt megelőző 70 évben. A rendelkezésre álló legutolsó statisztikai adatok szerint 2009 végén a 3145 település közül kereken 1590 (50,6%) rendelkezett egységes szennyvízelvezető csatornahálózattal. A lakásállomány 71,5%-át kötötték rá a gyűjtő hálózatokra. A csatornával ellátott területeken a be nem kötött lakások aránya kb. 9%, mely azt jelenti, hogy a szolgáltatást kb. 7,3 millió lakos veszi igénybe, míg további 0,9 millió fő nem élt a lehetőséggel. 2010-ben - végre leírható - minden gyűjtő hálózat végén minimum biológiai fokozatú szennyvíztisztító mű üzemel. A tisztító telepek száma 660. Az ezekre rávezetett szennyvízmennyiség az utolsó öt év átlagát tekintve 540 millió m3/a (kb. 1,48 millió m3/d). Elkészült az ország legnagyobb 1,46 millió LE (350 ezer m3/d) kapacitású tápanyag eltávolítást ■ 157
