Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
AZ ÁGAZAT VÁLTOZÁSAI 1990 UTÁN cc-Laval centrifuga beépítve milliókat kifizetni akkor, amikor az iskolák, orvosi rendelők fenntartására sem futotta? Mindezen fonákság ellenére - elsősorban a nagyobb településeken - beindult a hálózatok bővítése. A tisztító telepek a vízfogyasztás csökkenése miatt kezdetben fel tudták venni a többlet-terhelést, más lapra tartozik viszont, hogy a kibocsátási határértékek szigorításával azok minőségi hatékonysága egyre kevésbé felelt meg a követelményeknek. A csatornázás fejlesztésében azok a települések voltak előnyben, amelyek vízellátását addigra már megoldották. A korábbi politikai vezetés ebből a szempontból előnyben részesítette az ipari és a bányászati térségeket. Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék települései ennek következtében sokkal hamarabb tudtak a szennyvízelvezetés kiépítésének neki látni. Vas megyét is ide sorolva - nem véletlenül mondták a szabolcsiak, hogy a „művelt nyugat” e téren is lényegesen kedvezőbb helyzetben van. A ’90-es évek közepén már előtérbe került Magyar- ország uniós csatlakozása, egyben ismertté vált az EU szennyvízelvezetéssel kapcsolatos 91/271 EEC jelű direktívája. Ez számos egyéb mellett egyértelműen kimondja, hogy az unió területén mindenütt szükség van a települési szennyvíz legalább másodlagos (biológiai) tisztítására, ösztönözni kell szennyvíztisztításból származó iszap hasznosítását, valamint minden tagállam köteles nemzeti fejlesztési programot alkotni és azt a „Bizottságnak” bemutatni. A fogalom-meghatározások között a korábbi hazai nómenklatúrában használt „régió” kifejezés helyett bevezették a „szennyvízelvezetési agglomeráció” kifejezést. Ez „olyan területet jelent, ahol a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre, vagy végső kibocsátási pontra vezessék”. Ahol a gyűjtőrendszer létrehozása nem indokolt, illetve nem járna környezeti előnyökkel, vagy mert túl drága lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket kell alkalmazni. Az illetékes szakminisztérium vízgazdálkodási főosztálya 1995-ben elkészítette Magyarország Települési Szennyvízelvezetési Kerettervét, majd ezt követően a szennyvíziszap kezelési és elhelyezési koncepcióját. A keretterv leszögezte, hogy az életminőség növelése érdekében végzett szinte valamennyi mérnöki tevékenység valahol minden esetben csonkítja az ember életterét, környezetét, magát a természetet. A szennyvizek összegyűjtése (csatornázás) tisztítása, bármennyire is hozzá járul a társadalmi jólét, a ■ 143
