Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS története Hiller iszapvíztelenítő centrifugák civilizálódási szint emeléséhez, egy másik területen újabb környezeti problémát gerjeszt. Nevezetesen mind a gyűjtés, mind a tisztítás területén, pl. nem kívánt szaghatások lépnek fel, a koncentrál szennyvízmennyiség a befogadók vízminőségi kérdéseit hozzák napvilágra. Az iszapelhelyezés mára - elsősorban a fejlett országokban - indukált gondokat. Mindezek mellett alapvető szempont az ivóvízbázisaink fenntartható védelmének biztosítása. Bármennyire is körültekintő a természet rendjébe való bármilyen jellegű beavatkozás, az abból fakadó hatások kivédésére rendszerint a következő generáció lesz kénytelen megoldást találni. Ez a folyamat automatikusan ismétlődik. Az EU-irányelv a nemzeti programok kétévenkénti felülvizsgálatát foglalta határozatba, ennek megfelelően az ekkor még csak keretterv aktualizálása 1997-ben napirendre került. Az aktualizálás célja az előrehaladás rögzítése, a célállapot esetleges módosítása, a fejlesztések trendjének az adott feltételek szerinti korrigálása. A keretterv filozófiájának kiindulási alapja: • Az életminőség feltételeinek - nemzetközi megítélés szerint is - elfogadható növelése, • a termelési tevékenységhez a szennyvízelvezetési infrastruktúra - piacgazdasági feltétel szerinti - biztosítása, • a másodlagos anyagok (pl. szennyvíziszap) újrahasznosítására való törekvés, • a természeti környezet - gazdaságilag is biztosítható keretek melletti - optimális megvédése, • a fenntartható fejlesztés elveinek szem előtt tartása, • az EU-hoz történő kapcsolódási szándék miatt a vonatkozó direktívákban megfogalmazott feltételek megteremtése (pl. jogharmonizáció, intézményi háttér, stb.) és végrehajtásának biztosítása. A szennyvíziszap-elhelyezési koncepció, egy - a szennyvíztisztításnál is akutabb problémát tárgyalt. Célja és feladata volt, hogy felmérje és értékelje adott időszakban a kezelés és elhelyezés állapotát, az EU direktívák szellemében (86/278 EEC) jelölje ki a szükséges fejlesztési irányvonalakat, tárja fel a szükséges jogi szabályozási feladatokat. Elvárás volt, hogy képezzen összhangot a szennyvízgyűjtési, és tisztítási programjával. Vegye figyelembe a talajnak, mint „befogadónak” a feltételeit és az „anyag” jellegéből fakadó környezeti hatásokat. E két „irányelv” alapján a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok irányításával megyékre lebontott szennyvízelvezetési koncepciók készültek, melyek végeredményben az EU által igényelt „Magyarország Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Nemzeti Programjának” alapját képezték. 144 ■
