Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)

A kivitelezés és a gépészet fejlődése

A KIVITELEZÉS ÉS A GÉPÉSZET FEJLŐDÉSE Munkaárok vákumkutas víztelenítéssel A szennyvíztisztító telepek elmúlt 50-65 évét vizs­gálva, ez az időszak három meghatározó korszakra bontható: • a 1945-1960 közötti évek a helyreállítás és erő­gyűjtés évei voltak, • az 1960-1990 közötti években megindult a ha­zai szennyvíztisztítás kiépítése, • az 1990-től napjainkig terjedő időszakban pe­dig - már kimondottan - minőségi változás kö­vetkezett be a szennyvízgépészetben is! 1945-1960 között a szennyvíztisztításra szakoso­dott kivitelező állami vállalat nem volt. A helyre- állítási terveket döntően a háború előtt is prospe­ráló szakemberek, vagy az általuk irányított csapat készítette. A tervező vállalatok ekkor főleg a víz­ellátással, és villamosításokkal, vagy mondhatni a vezetékes közművek megvalósításával voltak elfog­lalva. Mellettük kiemelt új feladatként jelentkeztek a gépállomások, ill. a kapcsolódó szennyvíztisztí­tók (általában kétszintes ülepítők és csepegtetőtes­tek) megtervezése és megvalósítása is. Ezt az időszakot az igen kevés - többnyire csupán „csőszerelés” jellegű - gépi berendezést igénylő tisztítási technológia jellemezte. A szivattyúkon kívül klasszikus gépként csak a csepegtetőtest Segner kerék elven működő forgó vízelosztást végző permetező volt, mely egyszerű­ségénél fogva - amíg el nem tömődött - általában üzembiztosán ellátta feladatát. A gépészeti feladat a csővezetékek, és a minél kisebb darabszámú szerel­vény elhelyezésében merült ki. 1960-1990 közötti években az iparosítás beindult, az építőipar és gépgyártás is megerősödött. Egy idő után nagy nyomás helyeződött a tervező vállalatok­ra, mert a megvalósításhoz tervekre volt szükség, de kész gyártmány nem volt, sajnos mindent egyedi­leg meg kellett tervezni A visszajelzések alapján az állami akarat létrehozta a Vízgépészeti Vállalatot, melynek feladata lett a gyártmánytervek kidolgo­zása, vagy megterveztetése, illetve a gyártmányter­vek, típustervek közreadása, hogy a tervezők ezek­ből válasszák ki az alkalmazandó géptípusokat. Ezeknek a gyártmányterveknek a megtervezése eleinte többlet feladatot jelentett a mind a Mélyépí­tési Tervező Vállalatnak, mind a Vizitervnek, ám később a tervezés zökkenő mentesebb lett, mert a szerkezeti terveket és a gépészeti terveket „csak” adaptálni kellett. Ezek a gépészeti gyártmánytervek a kor és a techni­kai lehetőségek adta színvonalon készültek. A ren­delkezésre álló normál acélból megtervezett szer­kezetek kissé nehezebbek voltak, mint a nyugaton kaphatók, mert a várható korrózió miatt mindenki korróziós ráhagyással tervezett. A felületkezelésnél ■ 123 A tisztított szennyvízkitolyó torkolatának kiképzése a Duna medrében (BKSZT)

Next

/
Thumbnails
Contents