Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A kivitelezés és a gépészet fejlődése
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE Sok minden gépesíthető, de a kézi munkaerő is változatlanul nélkülözhetetlen a Katepox, Katesil fantázianevű festékek voltak az akkor betervezhető legjobbak. A nemesacél szóba sem jöhetett, és a tüzihorganyzás is csak később kezdett elterjedni, azonban a kádméretek itt is határt szabtak a lehetőségeknek. A gyártmánytervek készítésében sok gépész kolléga működött közre, de a Mélyépterves Salgó Lászlónak, és a Viziterves Kristóf Jánosnak meghatározó szerepe volt. A teljesség igénye nélkül felsorolható néhány az akkor használt szennyvízgépészeti gyártmánytervekből: • csigaszivattyú, • függőleges rács, • íves rács, • végtelen láncos homokkotró, • Dorr rendszerű ülepítő kotrók, • hosszanti ülepítők (tolópados) kotrói, • függőleges levegőztető turbina, • vízszintes levegőztető kerék (Kessener kefe), • mamut rotor, • iszapsűrítő kotrók, • szalagszűrő, • zsilipek, bukó éles zsilipek, • tolózárkezelő állványok-hajtások, stb. A korra jellemző volt, hogy gyártmánytervek a rajzasztalról egyenesen a műhelybe kerültek. Szó sem lehetett kísérleti darab, majd prototípus legyártására, ahol a tervezői „gyermekbetegségek” előjöhettek volna. A Vízgép szakembereinek felkészültségét és rugalmas hozzáállását mutatta, hogy az esetlegesen jelentkező tervezési hibák később korrigálásra kerülhettek. A készen vásárolt termékek, pl. csapágyak nem mindig voltak SKF minőségűek, de a lassú gépeknél ez többnyire nem okozott gondot. Összességében utólag is elismerést érdemelnek a hatvanas évek közepétől működő gépész-tervezők, hiszen ezt az iparágat itthon - külföldi tapasztalat- szerzés nélkül - ők teremtették meg. Ezt bizonyítja sok szennyvíztisztító telepen még ma is - immár 30-40 éve - működő, időközben felújított gépészeti konstrukció. A túlméretezés miatt azonban ezek a gépek anyag és energiafalók voltak. Szolgáljon példaként az egyik nagyvárosi szennyvíztisztító telepen beépített rács, melyet 20 év üzem után kicserélték egy korszerűbb, nyugaton gyártott típusra, aminek tömege csak fele volt a réginek. Szólni kell arról, hogy a magas helyszíni élőmunka igényű szennyvíztisztítási feladatokat a Vízügyi Építő és egyéb Építő Vállatok sokszor csak nagyon hosszú határidővel tudták elvállalni. Ennek megfelelően megjelentek olyan törekvések, hogy meglévő gépészeti szerkezetek felhasználásával, vagy újak 124 ■
