Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Szennyvízöntözés története Magyarországon
A szennyvíztisztítás története Öntözés csatornából azonos a Széchenyi által is annyira szorgalmazott „tisztavizes” eljárással. Valójában a talaj szennyvíztisztító hatásának kihasználását jelölték meg elsődleges célul, míg a talaj nedvességtartalmának pótlása vagy kiegészítése valamint a különböző tápanyagféleségek szennyvíz által történő talajba juttatása csupán másodlagos haszonként szerepelt. A szennyvíz-kibocsátók ezt a nézetet csak részben fogadták el. A településekről származó szennyvíz, valamint a szennyvíziszap általában mezőgazdasági termékből „származik”, így nem talajidegen, sőt jelentős a talajstruktúra javító és a tápanyag pótló hatása. Természetesen a toxicitás és a patogénékkel szembeni megfelelő védekezés elengedhetetlen követelményként szerepelt mindkét táborban. A hazai talajadottságok figyelembevételével elsősorban a nyárfás öntözés került az elsők között előtérbe. Ssz. Ipari üzem Tisztítási rendszer Üzembe lépés ideje Kapacitás [m3/d] szántó Terület [ha] erdő összes 1 Szigetvár Konzervgyár mechanika + öntözés 1970 6 00098 98 2 Bácsbokodi tejüzem mechanika + öntözés 1974 350 22 2 24 3 Borsodi Sörgyár mechanika + öntözés 1975 8 000 604 88 692 4 Sarkadi Cukorgyár fakultatív tavak 1975-78 6 70050 50 5 Répcelaki Sajtgyár kémia+ mecha- nika+ öntözés 1980 510 76 18 94 6 Hernádi BaromOfeldolgozó oxidációs árok + ülepítés -(-öntözés 1981 1 40022 22 Összesen 22 960 702 278 980 1. sz. táblázat: 1989-ben működő ipari szennyvízelhelyező és hasznosító öntöző telepek 110 ■ Szennyvízöntözésre alkalmas telepített nyírfaerdő
