Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Szennyvízöntözés története Magyarországon
SZENNYVÍZÖNTÖZÉS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON Égbe nyúló nyírfák Nyárfák öntözése Gyulán A nyárfáson történő szennyvíz-elhelyezés legkorábban hazánkban Gyulán valósult meg. Az előkészítés 1964-ben kezdődött, majd a mechanikailag előtisztított szennyvíz rávezetésével 1973-ban megindult az üzemi terhelés. Beigazolódott, hogy a költségek a biológiai tisztításnak csupán egyhete- dét tették ki. 1981-től a húsüzem zsíros szennyvize miatt a mechanikai előtisztítót biológiai lépcsővel egészítették ki. Az I. ütemben 33 ha nagyságú elhelyező telep területét ekkor már 145 hektárra bővítették. A vizsgálatok a Vituki kutatóinak irányítása mellett folytak. Az eredmények alapján az Országos Vízügyi Hivatal a nyárfás elhelyezési-, hasznosítási technológiát országosan alkalmazható üzemi módszerként fogadta el. A másik nagyobb volumenű öntözéses hasznosító telep Kecskeméten épült. Az itteni elhelyezés homokon, illetve homokos vályogtalajon valósult meg. Az előkezelt szennyvíz terítése 60 ezer m3-es kiegyenlítő tározó tó után öntöző telepen, biztonsági erdőn és talajcsövezett szűrőmezőn történt. 15 éven keresztül jól és olcsón szolgálta a várost, ám a rendszerváltás idején részben a korábbi üzemeltető TSZ megszűnésének, részben a művi eljárásokat szorgalmazók törekvéseinek áldozatául esett. Csávás László hozzáértő és lelkes üzemirányítása mellett jelentős terméshozam növelést értek el. (pl. a kukorica hektáronkénti hozama 80%-kal növekedett). A rendszer példája mindenkép útmutatásul szolgál a természetes szennyvíz elhelyezési módszerek eredményes alkalmazásához. Az előzőkben ismertetett gyulai és kecskeméti telepen kívül a 70-es évek közepétől kezdődően tovább bővült az elhelyező-hasznosító öntöző telepek száma, melyeket hasonló jelleggel élelmiszer-ipari üzemek számára is megvalósítottak. A 80-as évek elején „bakhátas erdő” öntözésre rendezkedett be pl. Zalakaros, ahol „kétszintes ülepítő” után vezették ki a szennyvizet. Mivel a fürdő, illetve annak hatására végbement fejlődés megnövelte az elöntözendő szennyvíz mennyiségét, egyebek mellett a fogadó terület elégtelensége miatt is, - napjainkban áttértek a „művi” szennyvíztisztításra. Hasonló folyamat játszódott le Cegléd város esetében is. Itt is mechanikai tisztítást követően (rács, homokfogó, kétszintes ülepítő) részben szántó, részben bakhátas erdőn öntözték el a közel 6000 m3/d mennyiségű szennyvizet, ám mintegy 15 éve biológiai fokozatú tisztítómű épült, az öntözést pedig felszámolták. ■ 111 Fiatal nyárfás öntözőrendszer üzembehelyezés előtt
