Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
NAGYOBB VÁROSOK SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Az agárdi telep az 1971-ben jóváhagyott Velence-tavi fejlesztési program keretében épült. A tisztítómű 40 750 LE terhelésre prognosztizált. ac. nyomóvezetéken juttatják el a befogadó Kajtor- csatornába. Mivel a csatornázás nem tartott lépést az ivóvízhálózat kiépítésével, jelentősen megnövekedett a „szippantott iszap” mennyisége. A tisztítótelepen ennek fogadására egy 300 m3 hasznos térfogatú acél tartályos komplex biológiai előkezelő berendezést helyeztek el, ám valójában sohasem üzemelt. A telep ezzel összességében mind a csatornán érkező, mind a tengelyen szállított szennyvizet képes lett volt fogadni s elvben áthidalta a közmű olló által keletkezett „rést”. Megépült egy pálcás sűrítő a hozzátartozó gépészeti berendezésekkel és a ’90-es évek elején divatos, 2x50 m2-es rekesszel megépített vákuumágyas iszapvíztelenítő, amely szintén soha nem működött. A telepen keletkezett sűrített iszapot inkább mező- gazdasági területen, injektálással helyezték el. A vízminőségvédelmi előírások szigorodása és a terhelések további növekedése az üzemeltetőt újabb bővítésre kényszerítette. Tizennégy év után IV. ütemként 2006-ban KEOP támogatással a teljes technológia átalakításra került, mellyel jelenleg 12 400 m3/d szezonális csúcsidei szennyvíz mennyiség fogadására képes, s egyben az előírt teljes tápanyag eltávolítás követelményeit is kielégíti. A téli szárazidei szennyvíz terhelés ugyanakkor mindössze 2500 m3/d. A beruházás során a teljes telepi technológia átalakításra került. Ebben az ütemben két új tömbösített biológiai műtárgy épült. Átalakításra került a mechanikai előtisztítás blokkja is: új gépi rács és rácsszemét víztelenítő, valamint homok-víztelenítő került beépítésre. A teljes iszapvonal kiépült: gépi iszapvíztelenítő berendezések - iszapsűrítő és Hiller víztelenítő centrifugák - kerültek beépítésre. Az iszap mintegy 20-22% szárazanyag tartalomra való csökkentésére azért is szükség volt, mert a korábbi injektálást hely hiányában fel kellett számolni. Az elhelyezés jelenleg hulladéklerakóba történő elszállítással történik. Az első ütemben épült oxidációs árkokat betemették. A telep a szigorított kibocsátási határértékeket bírságmentesen teljesíti. A tisztítóművet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Velence-tavi Üzemigazgatósága működteti a csatlakozó hat település összesen 245 km gravitációs csatornájával, 38 átemelővel és 40 km nyomóvezetékkel. A terület hálózati ellátottsága 90%-os, a lakások rákötési aránya 2009-ben 75% volt. Társulatok a szennyvíztisztításban Bár a társulati forma kialakításakor elsődleges szempont a falusi vízellátás fejlesztése volt, később ■ 105
