Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás helyzete a két világháború között
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE A rácsszemét rothasztása azonban sikertelen elgondolásnak bizonyult, ennek ellenére az 1960-as évekig alkalmazták — eredménytelenül. A rácsszemét ugyanis igen alacsony mértékben tartalmaz szerves anyagot. Az úsztató rendszer esetében deszkahulladéktól a gumicsizmáig, a rozsdás lavóron és textíliákon keresztül minden rothadásra alkalmatlan anyag előfordul benne. A nem rothadó anyagok a fenékre „cementálódtak”, és a reaktorokból való eltávolításuk igen nagy nehézségekbe ütközött. Hihetetlennek tűnik, de tény, hogy egy alkalommal egy kisméretű autót is találtak a rácsszemét közt. A fővárosi vezetés a nyugati - főleg németországi - példák alapján az angyalföldi átemelő területén egy korszerű szennyvíztisztító telep megvalósítását (ülepítés, rothasztás, biogáz kinyerése) vette tervbe. (A terv papíron maradt, a kiválasztott területet később a város már annyira körbenőtte, hogy az átemelő ma már csak az összegyűjtött szennyvíz észak-pesti telepre történő továbbszállítását szolgálja.) A megvalósított fejlesztések hatására ha a főváros nem is éri el Zürich, Berlin vagy Köln csatornázottsági fokát, jó közepes szintet tudott felmutatni a 802 km-es és fejenkénti 0,75 méteres értékeivel.13 A fajlagos értékeket a peremterületek igen alacsony ellátottsága húzta le. Vidéki városaink mutatói meg sem közelítették a fővárosi értékeket. A VÁROS PEREMÉN 1938-ban a főváros közgyűlése ismét megtárgyalt egy fejlesztési előterjesztést. Egy 20 éves program keretében, két ütemben, összesen 24 millió pengőt szántak a szakemberek által összeállított feladatokra. A résztételekből azonban kiderül, hogy tisztítótelep építése - dacára a törvény által kötelezően előírtakra - szóba sem került. A program teljesítését pedig a háború odázta el. A főváros már ebben az időben is kiterjedt agglomerációval rendelkezett. Egyik legjellegzetesebb, s Budapesttel úgyszólván teljesen egybeépült elővárosnak számított Újpest. Úsztató rendszerű hálózattal rendelkezett, melyre a la13 Zaitz, 1937. BALRA Rácsszemétfogó építése JOBBRA Az angyalföldi átemelőtelep vezérlőterme
