Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE A budai Ördögárok kitorkollása ma kérdésekkel, így a szemétszállítás és -elhelyezés, a csatornázás kérdéseivel, sőt később öntözési kérdésekkel is foglalkoztak. A város fejlődésének súlypontja a XVIII. sz. közepétől Pestre tevődött át, ahol 1820 körül már 45 ezer lakost számláltak. Az utakat elkezdték feltölteni, kikövezni, mindkét oldalon járdákat alakítottak ki stb. Már 45 egy- és kétemeletes, 5 háromemeletes ház épült. Az akkor 33 ezer fős Buda jelentősége a nagyvárosiasodás felé hajló Pest mellett kezdett elhalványulni. A köztisztaság kérdésében - amint arra a fejezet elején is utalás történt - sok változás az idők folyamán nem született. Az 1831-es és az azt kövező időszakból fennmaradt börtönjegyzőkönyvekből (Arrestanten Arbeits Protokoll) kiderül, hogy a török hódoltság utáni időszakhoz hasonlóan (amikor is rabszolgákat dolgoztattak) az utcákat és a csapadékvizek elvezetését szolgáló csatornák takarítását is elítéltekkel végeztették. Az 1838. évi elhíresült pusztító árvíz hatása halaszthatatlanná tette a csatornázás rendezésének ügyét. Az ebben az évben kiadott építési szabályzat előírta, hogy udvarokban „pöcegödör” csak ott létesíthető, ahol az utcában nincs csatorna. Lakásonként kötelező külön-külön árnyékszéket kialakítani, és meg kell oldani a tetőtér fölé történő szellőzését. Az ereszcsatornák ejtőcsöveit a járdák alá kell kivezetni. Sajnos egységes terv hiányában a csatornák „ötletszerűen” épültek. Bár az a városi „Építési Bizottság” 1840-ben ugyan készíttetett egy ún. Egységes Tervet, azonban ez az idők folyamán elveszett.4 A leírások szerint Pest város 1845. évi költségvetése a csatornázási kiadásokra 20 ezer forintot, az 1847-48. évben a vízelvezetéssel együtt - kerekítve - 34 ezer forintot, míg 1849-ben 9880 forintot irányzott elő, ami a teljes költségvetés 4, illetve 1 százalékát jelentette. Budán 1848-ban a költségvetés csaknem 3 százalékát fordították ugyanerre, igaz, 1849-ben a szabadságharc okán már nem volt rá költségvetési keret. Az első csatornázási rendelet Pesten, 1847-ben jelent meg, és iránymutatá4 Garami et al., 1972.
