Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
BALRA Az első nagy környezetvédelmi botrány: Keszthely szennyvizének beöntése a Balatonba 1977-ben JOBBRA A szennyvízben is találni piszkos kis dolgokat 4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A szomszédos települések azonban a kapott önállóságuk birtokában nem kívántak egymással az egészséges együttműködés érdekében kompromisszumot vállalni. Ennek feloldására a törvény kimondta: közös beruházás esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal - az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal - emelt összeg igényelhető. Ez a jó szándékkal bevezetett többlettámogatás a későbbiekben számtalan szakmailag etikátlan visszaéléshez, nem kívánatos, sőt hátrányos szennyvízelvezető hálózat kialakításához vezetett. A rendelet szerint a támogatás már kiterjedt a csatornahálózatok, a szennyvíztisztító művek, a települési folyékony hulladékok létesítményeire is. Kivételt képeztek a megyei jogú városok és a főváros, amelyeket - hogy ne szívják el a kisebb települések elől a lehetőségeket - külön elbírálás alá soroltak be. A támogatások mértéke általában 50% volt, amit egyéb alapokból (vízügyi, környezetvédelmi, idegenforgalmi, területfejlesztési stb.) igyekeztek kiegészíteni. A már ivóvízellátással rendelkező települések a csatornázás megteremtéséhez előnyös helyzetbe jutottak, ennek következtében átmenetileg a települések életminősége terén bizonyos mértékű differenciálódás alakult ki. Ehhez hozzájárult az a kormányhatározat is, amely kimondta, hogy 1994. december 31-ig az ország valamennyi települését vezetékes ivóvízhálózattal kell ellátni. A támogatások segítségével a program hat-hét kistelepülés híján sikerrel zárult, s lényegében ekkor indult meg a csatornázás gyorsabb ütemű fejlesztése. KERETTERV A SZENNYVÍZELVEZETÉSRE A csatornázás átfogó fejlesztésének első lépéseként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) vízgazdálkodási főosztálya, Rémai János főosztályvezető irányításával 1995-ben elkészült Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve. E terv célja, hogy „alapul szolgáljon egy környezetileg, gazdaságilag és természetesen műszaki szempontból elfogadható jogalkotáshoz, a szennyvízelvezetési
