Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE Mészáros Gábor AZ EÖTVÖS-KORSZAK A 90-es évek felsőoktatási politikáját az integrációs törekvések támogatása jellemezte. Ennek keretében a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola a Pécsi Tudományegyetem főiskolai, később egyetemi karává vált. Az új helyzetben a bajai Vízgazdálkodási Intézet elvesztette gazdasági önállóságát, és az így kialakuló körülményes ügyintézés már az oktatás minőségét veszélyeztette volna. Ezért kezdeményezte az intézet akkori vezetése - a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolával közösen - egy önálló főiskola alapítását két fő oktatási területtel (műszaki, pedagógiai). Az új intézmény 1996-ban jött létre két oktatási egységgel, a műszaki és a pedagógiai fakultással. Ugyanebben az évben került sor az intézmény és a szakok első akkreditációs vizsgálatára. A Magyar Akkreditációs Bizottság vonatkozó határozata szerint a műszaki fakultáson oktatott szakok személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szükséges követelményeknek. A határozat külön kiemelte a képzés gyakorlatias jellegét. Az eredményes mérnökképzés egyik meghatározó feltétele a gyakorlati foglalkozások műszaki hátteréül szolgáló műszerállomány minősége. Ezért jelentett kedvező változást a 2001-es törvény a szakképzési hozzájárulásról, amely lehetővé tette a felsőoktatási intézmények számára is a szakképzési alaphoz való hozzáférést. A fakultás - felhasználva az elsősorban vízügyes gazdálkodó szervezetekkel korábban kialakított kapcsolatait - fejlesztési megállapodások keretében jelentős bevételi forráshoz jutott, és ezáltal vált lehetővé a geodéziai műszerpark felújítása, a korszerű hidrodinamikai és egyéb mérnöki szoftverek beszerzése, a kémiai és geotechnikai laboratóriumi műszerpark bővítése és a modern infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások megvalósítása (nagyelőadó, könyvtár, kollégiumfelújítás). A fakultás képviselői - a mérnök szakok tekintetében - a kezdetektől részt vettek a magyarországi Bologna-folyamat kidolgozásában és bevezetésében. A tantervi reform során az azonos alapszakot oktató felsőoktatási intézmények összehangolták a természettudományos alapozó tananyagot és a szakmai törzsanyagot, a bajai vizes képzés specialitása azonban a szakirányokban továbbra is megjelenhetett. A szakok indítását 2004 őszén sikerült akkreditáltatni, a beiskolázás 2005 szeptemberében már az új BSc alapszakokra történt. A műszaki fakultás a kezdeti időtől fogva több mint 3100 felsőfokú oklevelet adtott ki. A csatornázás-szennyvíztisztítási posztgraduális oktatás során a szakmérnökök száma mára megközelíti a 150 főt. Az intézmény elismertségéhez olyan kiváló tanárok járultak hozzá, mint Török László, Bándi Iván, Zsuffa István és Mészáros Gábor. A bajai főiskola legutolsó szervezeti átalakulását Szlávik Lajos irányította, míg a fakultás jelenlegi vezetőjének, Abonyi Istvánnak jutott az a feladat, hogy egyrészt a támogatások segítségével folyamatban lévő - az intézmény életében egyik legnagyobb - tantermi és kollégiumi fejlesztéssel kapcsolatos munkákat sikerrel levezényelje, másrészt a vízügyi feladatok ellátásához szükséges hallgatói létszámot a jövőben is fenntartsa.
