Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN reteket munkába lépésük során kiválóan tudták kamatoztatni. A félüzemi telep a víztechnológus tanszékvezető elgondolása alapján a víziterves Bulkai Pál és Páris Emil mérnökök tervei szerint valósult meg. Sajnos a szennyvíztisztítással kapcsolatos hasonló telep anyagiak hiányában meghiúsult. A felfutás idején az oktatási munkát a vízügyi ágazat legkiválóbb, a mindennapi gyakorlatban jártas szakemberei előadások tartásával, tervanyagok átadásával, záró feladatok konzultálásával segítették. A csatornázás-szennyvíztisztítás területéről meg kell említeni közülük Bertók László, Mucsy György, Patkós Margit nevét, míg a vízellátás szakterületéről Gerhardt József, Bulkai Pál, Ráth Imre, Páris Emil (és e könyv szerzője - a szerk.) voltak azok, akik a kezdeti időben a legtöbb segítséget nyújtották. Az elmúlt 45 év alatt az iskola számos - olykor kevéssé szerencsés - átszervezésen esett át, míg eljutott a mai Eötvös József Főiskola műszaki és gazdálkodási fakultás szervezeti rendszeréhez. A műszaki és gazdálkodási fakultás jogelődjét, a Vízügyi Felsőfokú Technikumot 1962-ben alapították. A képzés két szakon indult: az általános és mező- gazdasági vízgazdálkodás, valamint a vízellátás-csatornázás szakokon. Az ágazat szakemberigényét akkor szakonként évi 40-40 főben határozták meg, ami a lemorzsolódást is figyelembe véve 60-60 fős beiskolázási keretet jelentett. Ennek a létszámnak megfelelően épült ki a képzés infrastruktúrája. A magyar vízimérnökképzés hagyományainak méltó folytatását célzó képzési program természetesen csak azért válhatott sikeressé, mert az alapító oktatók szakmailag országosan elismert, valódi iskolateremtő tanáregyéniségek voltak. MŰEGYETEMHEZ CSATOLVA A felsőfokú technikumok megszüntetésének folyamata 1969-től 1971-ig tartott. Egy részük megszűnt, mások önálló főiskolává tudtak alakulni, és voltak technikumok, amelyek betagozódtak egy nagyobb felsőoktatási intézménybe. Az alacsony hallgatói összlétszám okán a bajai intézmény önállósága is megszűnt, és 1971-től a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara BALRA Kísérteti épület JOBBRA Az új könyvtár alapkőletétele
