Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE A bajai főiskola közvetlenül felépülte után és ma Fflíl A főiskola helyéül a Sugovica partján lévő üres területet választották. Az oktatási épület tervezésének előkészítését Koltay József tanácsos irányította. Az ötszintes, keretszerkezetü épület tervezésére ifj. Bokor Mihály építész kapott megbízást, míg a kapcsolódó közműveket a Víziterv mérnökei tervezték. Az oktatás két fő szakmai tárgykörhöz kapcsolódott: a vízellátás-csatornázáshoz, valamint az általános és mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz. Természetesen a képzés kiterjedt az alapozó tudományokra, a szerkezeti, geodéziai, talajmechanikai stb. ismeretekre, s persze nem hiányozhatott az akkori időben elmaradhatatlan ideológiai képzés sem. A vízellátás-csatornázás tanszék első - a hősi időkből való - vezetője az a Kováts Béla lett, aki korábban az iskola önálló vízellátó rendszerét, nemkülönben Baja város vízmüvét is tervezte. A csatornázás tárgyának vezető oktatója Balázs Ferenc szakmérnök, docens volt, aki évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége is volt a főiskolának. A főiskola egyre inkább betöltötte a kezdetben kitűzött egyik legfontosabb feladatát: a víziközművek építésével és a szolgáltatás rohamos fejlődésével együtt járó szakgárdaigény folyamatos kielégítését. Nem véletlen, hogy az ország víz- és csatornaművei jelenlegi vezérkarának zömét a ’60-as évek végén, a 70- években Baján végzettek adják. Az itt végzettek egyre keresettebbek lettek, s a jó ajánlás együtt járt a biztos munkahely megszerzésével, a vállalkozásokba történő beépüléssel. Kiváló felismerésnek tekinthető - ami ma már természetes -, hogy a biológiai, biokémiai ismeretek oktatását feltétlenül be kell vezetni, mert ezt sem az ivóvíz-, sem a szennyvíztisztítás gyakorlata nem nélkülözheti. Orbán Veronika irányításával a hallgatók nemcsak megismerték, de a vízművekhez kikerülve maguk is szorgalmazták a laboratóriumi munkát. A gyakorlati oktatás kiszélesítéséhez Kováts Béla tanár kezdeményezésére félüzemi kísérletek végzésére alkalmas laboratóriumot építettek és rendeztek be, melyhez egy a Sugovicára telepített 10 m3/h kapacitású vízkivételi művet is rendeltek. A hallgatók ezeken keresztül ismerkedtek meg a különböző vízkezelési eljárásokkal, gépészeti és egyéb technológiai berendezésekkel, amely isme-