Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A Mélyépterv egykori emblémája A közműellátás kiegyensúlyozottabbá tételére az OVH ún. akcióprogramot készített, melynek lényege a belső intenzifikálással (hatékonyabbá tétellel) való mennyiségi és minőségi hiányosságok megszüntetése volt. A ’80-as évek közepén az ország ellátottsága sajnos minden téren hagyott kivetnivalót. Bár a kijelentés a vízellátásra vonatkozott, ekkor a csatornázás országos szintje nem érte el a 40%-ot, azaz csatornázásra is lehetett értelmezni úgy, hogy ahol van - bármilyen szintű - csatorna- és szennyvíztisztítás, a lakosság szempontjából az már jónak tekinthető. A hazai víziközmű-szolgáltatás rendszere az 1990-ben bekövetkezett politikai változásokig 33 vállalat kizárólagos tevékenysége mellett kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de elfogadhatóan működött. TERVEZÉS ÉS KUTATÁS A HÁBORÚ UTÁN Az ötvenes évek első felében kialakultak azok a tervezőintézetek is, amelyek vezető szerepet töltöttek be a rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítésében, melyek között egyik legnagyobb hangsúlyt a vízellátás-csatornázás szakterülete képezett. Az elhatározott fejlesztéseket a korábban részben magán-tervezőirodákból, részben állami tervezőcégekből (ÁMTI) 1950. július 1-jén alakult Mélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv) mellett a Mezőgazdasági Tervező Irodából (Me- viterv), a Vízerőmű Tervező Irodából (Vimti) és a Mélyépterv Nagycsatorna Osztályából 1954. január 1-jén megalakult Vízügyi Tervező Iroda (Víziterv) készítette. Csatornázás tervezésével szinte valamennyi minisztérium által létrehozott tervező cég foglalkozott, természetesen a tárcájukon belül adódó feladatok megvalósításához. Ezek közül a teljesség nélkül megemlíthető az Agrober, Uvaterv, Vegyterv, ÉLITI, Szövterv, Közti, Buváti, ÁÉTI, Iparterv, KGMTI, FTI és még számos megyei és városi tervezőcég. A Várostervező Vállalat (Váti) a városrendezési tervek mellékletét képező közműtanulmányok készítésében folytatott széles körű tevékenységet. Valójában azonban a sok között három tervezőcég emelhető ki: a Mélyépterv, a fővárosi feladatokat ellátó Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat (Főmterv) és az elsősorban települési rendszerekkel foglalkozó Vízügyi Tervező Vállalat (Víziterv). A víziközművek hazai tervezési alapjait gyakorlatilag a Mélyépterv tervezőgárdája rakta le. Feladatuk elsősorban az Építésügyi Minisztérium akkori hatáskörébe tartozó valamennyi mély- és magasépítési jellegű létesítményeinek tervezése volt. Az első igazgató Palotás László későbbi tanszékvezető professzor volt, majd Szerémi László, Hilvert Elek után hosszú ideig Rózsahegyi Károly vezette a vállalatot, mígnem legvégül a közműépítés-tervezés területén szakmai karrierutat
