Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE Hunyady Domokos (beosztott tervezőtől főmérnöki beosztásig) bejárt Horváth Z. Kálmánné (Manninger Mária) vezérigazgató irányította. A főmérnöki posztot évtizedekig Nagy Zoltán töltötte be. A csatornázás tervezése két osztállyal indult, melyeket Tarján Artúr, ill. Leidner Leodegár vezetett. A tervezőgárda egy része a Fővárosi Csatornázási Művekből igazolt át. A Mélyépterv nem csupán tervezést végrehajtó szerv volt. A kiemelt képességű szakági főmérnökgárda irányításával a műszaki fejlesztéssel speciálisan foglalkozó szakemberek mintaterveket, példatárakat, számítási segédleteket stb. dolgoztak ki, és az ország valamennyi szakembere számára rendelkezésre bocsátották. Ezek közé sorolható az MSZ 15 300 sz. alatt megjelent első Csatornázás c. szakmai szabvány készítése, amely tartalmazta a vezetékek hidraulikai és erőtani méretezését is. Hasonlóan nagy horderejű volt a Mélyépítési létesítmények részlettervgyűjteménye, a tipizált csatornaaknák és egyéb hálózati műtárgyak gyűjteménye. Szakmai szabadalmak és újítások sokasága származott tőlük, melyek előrevitték a hazai építés és egyéb technológiai fejlesztések ügyét. DOMI BÁCSI ES A MELYEPTERV A csatornázási szakterületről ki kell emelni Hunyady Domokos (1901-1983) iroda-, majd főmérnöki testületvezető nevét (az igen népszerű Domi bácsit), aki a munkája mellett részt vett az országos koncepciók kidolgozásában, szabványosításban, a felsőoktatásban stb. A derűs, pikáns humorú vezetőt mindig nagy baráti társaság vette körül, hasznos tanácsaira, megállapításaira oda kellett figyelni. A Mélyépterv csatornázási feladatokat végző kiválóságai közül meg kell jegyezni Csere István és különösen Pfaff Lajos mérnökök nevét. Mint vezetők igen komoly részt vállaltak a hazai tervezés területén, s az általuk irányított munkatársak különösen a nagyméretű csatornák tervezése területén alkottak maradandót. A Mélyépterv csatornázási szakemberei a nagyvárosok hálózatai tervezése (pl. Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Szombathely, Székesfehérvár és még nagyon sok város) mellett - amint azt a bevezetőben már általánosságban említettük - mind az építéstechnológia, mind a szennyvíz „szállítása” területén sok újdonságot vezettek be. Az itt dolgozók nevéhez fűződött az első, Szolnokon megvalósult átemelőcsiga terve. A hazai hálózatok kialakításában forradalmi változást jelentő új típusú szennyvízátemelők, az ún. MOBA-átemelők a Csere István nevével fémjelzett és vezetett osztály tervezőinek asztaláról kerültek ki. Első példányát Székesfehérváron építették meg és mutatták be a szakközönségnek, s azóta is változatlanul ezt alkalmazza az egész ország. A megoldás hatalmas lépést jelentett a különböző hálózati alrendszerek összekapcsolásához, ill. például lehetővé tette, hogy településektől a távolabb elhelyezett tisztítóművekhez nyomóvezeték segítségével a szennyvíz egyszerűen eljuttatható legyen. A Mélyépterv a hazai feladatokon túl számos európai és afrikai országban vállalkozott közműves és más tervezői munkákra, melyek sikere hozzájárult a hazai mérnökök külföldi magas szintű elismertségéhez. A rendszerváltás után ez a