Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 82 az egyéb hibák csoportjába osztjuk. Az egyéb hibákat a szabályos hibák és a szabálytalan hibák csoportjára bontjuk. Durra hibának azt a hibát nevezzük, amelynek nagysága többszörösen felülmúlja a méréseknél megengedhető legnagyobb hibát is. Rendszerint figyelmetlenségből, gyakorlatlanságból, esetleg helytelen képletek, összefüggések; függyényábrák stb. alkalmazásából származnak. Ezek a hibák gondos munkával, a mérési módszerek, műszerek tüzetes tanulmányozásával, a módszerek, műszerek alkalmazásának alapos begyakorlásával mindig elkerülhetők. A durva hibákat úgy fedezhetjük fel, hogy ismételt méréseket végzünk és az eredményeket összehasonlítjuk. A szabályos hibák a mérés során értéküket valamilyen szabály szerint változtatják. A szabályosság mértéke különböző lehet, lehetséges, hogy a szabályosság matematikailag is jellemezhető, de az is lehet, hogy csupán bizonyos számértékek körül sűrűsödnek a hibák,vagy esetleg csupán az előjelük előfordulásában tapasztalható bizonyos szabályszerűség. Bizonyos e- setekben a szabályosság olyan nagymértékű, hogy a hibának nemcsak az előjele, hanem a számértéke is ugyanaz. A szabályos hibák előfordulásának oka nagyon sokféle. Fellépésének oka lehet a mérőműszer pontatlansága, a műszer állandójának megváltozása stb.Kiküszöbölésének gyakrabban alkalmazott módjai: A műszer kiigazítása, a hiba értékéljek kiszámítása és az eredmény megjavítása,valamint a mérési módszer megváltoztatása. A mérések megkezdésekor minden esetben előzetesen meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott műszernél, módszernél milyen szabályos hibák léphetnek fel. Szabálytalan hibáknak azokat a hibákat nevezzük, amelyeknek értéke a mérések folyamán teljesen szabálytalanul változik.Keletkezésük oka nagyon sok, kisebb-nagyobb jelentőségű külső körülmény lehet. A szabálytalan hibákat teljes mértékben sohasem tudjuk kiküszöbölni, azonban a hibák nagyságát pontosabb műszerek, korszerű mérési módszerek, tapasztaltabb észlelők alkalmazásával csökkenteni lehet. A szabálytalan hiba előjele egyenlő valószinüséggel lehet pozitiv és negativ is. A mérési eredmények pontosabbá tétele céljából az első pillanatra legmegfelelőbbnek az a megoldás látszik, hogy meghatározzuk a hibák nagyságát, ezzel megjavítva megkapjuk a hibátlan értéket. Azonban a hibák nagyságát soha nem tudjuk meghatározni. legfeljebb olyan függvényeket ha
