Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 119 kb. 3 mm/. A tartályt kb. feléig-harmadáig mérőfolyadékkaT töltj ük meg, a felső részén levő csonkot a mérendő nyomású térrel kötjük össze. A függőleges cső mellett nőniuszos beosztás, a cső előtt nagyitdüveg /3/, mögötte tükör /4/ van. Ez a meniszkusz fordított képét mutatja. A nagyitót és vele együtt a nóniuszt addig mozgatjuk függőleges irányban, amíg a meniszkusz fordított és egyenesállásu képe egymást nem érinti. A nóniusznak ezt az állását olvassuk le a beosztáson. Bizonyos állandó hibája a műszerrel végzett mérésnek az, hogy a nyomás változásával a tartályból /5/ a csőbe /l/ folyadék kerül. Ez a hiba azonban, ha a cső átmérője a tartályéhoz viszonyítva kicsiny, nem számottevő.

A mikromanométerek nagyszámú változata közül egyszerűsége miatt megemlítjük még a kétfolyadé- kos mikromanometert /52.ábra/.Ez, mint az ábrán látható, D alakú cső, három csappal ellátva. A cső két szárát a mérendő nyomású folyadékot tartalmazd két térrel kötjük össze, Íves részébe pedig olyan folyadékot töltünk, amely a mérendő nyomású folyadékkal nem keveredik. Ha p-^ / P2» a két különböző folyadék érintkezési felülete a cső két szárában nem lesz azonos magasságban. Magasságkülönbségüket /h/ megmérve, a két nyomás különbsége /pj-P2/ a faj sulyok /J p /V ismeretében a

két folyadék egyensúlya alapján számítható.f^ a felső /az ives csőrészben levő/, J 2 pedig az alsó folyadék faj súlya. A manometer érzékenysége annál nagyobb, minél kisebb a // g - /]/ különbség.

A fentiekben csupán a működési elvét és szerkezeti vázlatát ismertettük a különböző tipusu nanométereknek. Ahhoz, hogy valamely nanométerrel kellő pontossággal mérni tudjunk, az alkalmazott műszernek nemcsak a szerkezeti vázlatát és működési elvét kell ismerni, hanem a legapróbb részletét és pontos használati utasítását is. Ezeket a tudnivalókat a