Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 120 gyártó vállalatok az egyes készülékekhez mellékelt műszaki leírásban és használati utasításban közük. Ne kezdjünk mérést egyetlen olyan manométer- rel sem, amelyet részletesen nem ismerünk, és a- melynek használati utasítását gondosan nem tanulmányoztuk. A nanométereket a hidromeohanikai laboratóriumban a legtöbb esetben a különböző sebességmérő műszerekhez kapcsolva használjuk, bár sebességmérő műszer nélküli alkalmazásukra is sor kerül. 1./ A sebesség mérése Valamely anyagi pont sebességének /v/ a pont által az egységnyi idő alatt megtett utat nevezzük, vagyis v = -2— /84/ t 1 az utat, t az időt jelenti. A sebesség dimenziója: fvj = = -£_ = LT-1 J ftj T mértékegysége cm/s. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok során a legtöbb esetben mozgó vízzel kapcsolatos feladatokat kell megoldani. A mozgó viz egyik legfontosabb jellemző mennyisége a sebesség. A sebesség vektormennyiség, vagyis nemcsak nagysága*/mint például a folyadéknyomásnak/, hanem iránya és értelme is van. Ahhoz, hogy a sebességet ismerjük, ismernünk kell mindhárom jellemzőjét /nagyságát, irányát, értelmét/. A sebesség nagysága,iránya és értelme a mozgó viz minden pontjában általában más. Gyakran olyan vizmozgásokat kell vizsgálnunk, amelyeknek jellemzői /igy köztük a sebesség is/ nemcsak a hely , hanem az i- dő függvényében is változnak, tehát például a sebesség nagysága, iránya /85/ P>\ ■ /if 52. ábra
