Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
jlik egyszerűen alapul az ármentesités előtti és az ármentesités utáni szelvények területi egyenlőségét, mert a gátak közé szorított szelvényben megnő a lefolyási sebesség. A lefolyási sebesség megnövekedésének feltétele egy bizonyos mértékű mélységnövekedés. Az árterület leszűkítve hullámtérré, nemcsak azért okoz változást az árviz lefolyásá - ban, mert kisebbedik a nedvesített keresztszelvény, hanem csökkentett keresztszelvénynek megfelelően csökken a tározott árvizmennyiség is. Tehát a vízállást idősorrendben felrakva az árhullám képe is megváltozik, meredekebb, rövidebb lesz, a legnagyobb árvizi hozam megnő, és csökken az árviz időtartama. Az árhullám levonulási sebessége is megnő. A gátakkal ármentesitett folyó árterének a megemelkedett árviz kivetítésével kapott területet nevezzük. Az ártér nagysága tehát növekszik az ármentesités folytán. A gátak közötti területet, amely a mederig tart, nevezzük hullámtérnek és megkülönböztetünk jobb, valamint baloldali hullámteret. A hullámtér gyakran évekig nem kap árvizet és ezért itt mezőgazdasági hasznosítás megfelelő korlátozásokkal lehetséges. 6.15 A gátak elrendezése Az ármentesitő gátak kedvező elrendezését mutatja a 83. ábra. Az árvédelmi gátak enyhe ivekben követik a folyók kanyarulatait ugyr hogy a gátak tengelyvonala lehetőleg hegyes szögben metsze a folyó tengelyvonalát. A tengelyvonalnak közel derékszögű metsződése nem kedvező, mert a középvizi medret erősen megtámadja az árviz, egyik partját rombolja, másik mögött pedig hordalékot rak le. A gátak egymástól való távolságát az árviz mennyisége szabja meg és az a körülmény, hogy milyen magasra engedhetjük meg az árviz duzzadását. A lefolyási sebességek számításánál külön kell számolni a középvizi meder felett és abban lefolyó vizet, és külön a hullámtéren lefolyásra kerülő vizet. A hullámtéren a növényzet (bokrok, erdők) erősen gátolhatja a lefolyást és igy a két sebesség között lényeges különbség adódik. 6.16 A hullámtér A hullámtér alakja akkor a legkedvezőbb, ha a 84. ábra szerinti szélessége nem, vagy legfeljebb enyhe átmenettel változik, ha benne bokrok helyett magastörzsü szálerdő áll és ha a folyó két párján egy bizonyos sáv mentes a magas növényzettől, különösen olyan folyóknál, ahol jégjárással kell számolni. Az ábra szerint a szabadon hagyandó sáv is enyhébb kanyarokba vezethető, mint a folyókanyarok. A hullámtéren történik leggyakrabban az anyagnyerő helyek kijelölése a gátak 109
