Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
építéséhez. Ilyen anyagnyerő helyet azonban a töltés lábától megfelelő távolságra kell kijelölni (legalább 20 m) és olyan módon terve mi a gödröket (un. kubik gödör), hogy azok az árvédelmi gátat ne veszélyeztessék. Szabályos nem túl széles hullámtereket célszerű védőerdővel beültetni. Ez megfelelő biztonságot nyújt a szél hatása ellen. Megfelelő fajta kiválasztása esetében a vizelboritást is jól bírja. 6.17 Az ártér rendezése Az árvédelmi gátak kijelölésével egyidejűleg az ártér rendezésével is foglalkozni kell. Az ártéren biztosítani kell a csapadékvizek levezetését. A gátak mellett 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, ezen sem fát ültetni, sem kutat ásni, sem építkezni nem szabad. Az árvédelmi gátaktól 50 m távolságig kutat ásni, vagy gödröt nyitni csak megfelelő vizsgálatok alapján lehet, amikor igazolni kell, hogy az ilyen létesítmény nem veszélyezteti a gátak alatti talajrétegeket. Szülcséges azonban az árterületet rendezni olyan szempontból, hogy esetleges gátszakadásoknál minél jobban elkerülhető legyen a szakadáson átömlő árvíz szétterülése, vagy ilyen árvíz megfelelő mélyedésekbe tározó helyekre legyen vezethető. Ennek céljából az árterületen másodrendű védvonalakat jelölnek ki, amelyek lehetnek utak, vasutak, terepemelkedések. A másodrendű védvonal kiegészítésére készített gátakat lokalizáló gátaknak hívjuk. A másodrendű védvonalak magassága általában kisebb mint az árvédelmi gátaké, az elsőrendű védvonalé. 6.18 Az árvédelmi gátak Az árvízvédelmi gátakat általában földből épitjük, csak egészen kis mennyiségben fordul elő a vasbetonból épült árvédelmi fal és alá110 A hullámtér rendezése véderdő széle .Folyómeder
