Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

1. Vízellátás

és a pH változására. A forrásból táplálkozó patakok és a hegyvidéki patakok tartoznak ebbe a zónába.

1.3 VÍZSZÜKSÉGLET

A közműves vízellátás során a települések lakóinak, az ipari és mezőgazdasági fogyasztók vizszükségletét, továbbá a tűzoltás vízszükségletét kell biztosítani.

A vizet be kell szerezni, (pl. kutakból) számos esetben tisztítani kell, el kell szállítani a fogyasztókhoz és ott szét kell osztani. A viz egy részét tározni kell, mivel a fogyasztás a nap folyamán nem egyenletes.

A lakósság vízszükséglete a vízellátási rendszer függvénye. Kis településeknél, nagyobb városok külső, ritka beépítésű részein a vizet sok esetben az utcákon elhelyezett közkifolyók biztosítják.

A fajlagos vizszükséglet értéke:

közkifolyós ellátásánál

............................................... 30- 40 1/fő. nap

lak

óépületbe való bevezetésnél

(összkomfortos ellátás) ....................................... 100-150 "

k

orszerűen berendezett épületekben és

szállodákban ....................................................... 150-300 "

Ipari üzemek vízigénye a gyártástechnológiától függ.

1.4 A VÍZ BESZERZÉSE

A vízszükséglet kielégítése különböző jellegű vizekből lehetséges.

A viz előfordulása szerint a következő fontosabb beszerzési lehetőségek léteznek:

a) légköri eredetű csapadékvíz,

b) felszíni: élő vízfolyás, tó, mesterséges tározó,

c) felszínalatti: talajvíz, rétegvíz, ártézi viz, források vize, karsztvíz. Ide tartozik a mesterséges eredetű talajviz-dusitás is.

A c) alattiak zöme a vizbányászat körébe tartozik, igy itt az a) és b) alatti vízszerzési módokat, valamint a talajviz-dusitást tárgyaljuk.

9