Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Vízellátás
1.41 Csapadékvíz Ivás céljaira közvetlenül nem alkalmas, hiszen izetlen, keménységet okozó sókat nem tartalmaz. Egyes helyeken a tározókban összegyűjtött csapadékvizet talajvizdusitó medencékkel a talajba juttatják és onnan kút segitségével kiemelve teszik fogyasztásra alkalmassá. 1.42 A felszíni víz A felszíni viz ivóvízellátás céljaira általában csak tisztítás után használható fel. Könnyen szennyeződik: minthogy általában terepen való csapadék lefolyása révén jön létre, különböző szerves és szervetlen anyagok, mikroorganizmusok kerülnek belé. A tisztítás módja és mértéke a szennyeződés jellegétől és fokától függ. Fizikai sajátosságai is jelentősen változhatnak. Előnye, hogy a viz szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A felszíni viz nyerésénél a vizbeszerzés első lépéseként a vízkivétel módját, vagyis magát a vizkivételi müvet kell kiválasztani. Ha a vízmélység nagyobb, a vizkivételi mü a mederbe kerül. Ekkor a viz un. szivőfejbe lép be. Nyílását, amelyet a vízfolyással párhuzamos irányban kell kialakítani (1. ábra), gerebbel kell fedni. ________________________2___________________ _________ Er ősen változó vízellátás vagy kis vízmélység esetében, ahol szi- vófejes vízkivétel nem létesíthető, aknas vízkivételt célszerű alkalmazni (2. ábra). A vízfolyás partján vágóéles kút süllyesztés sei aknát mélyítenek. Falába, a süllyesztés során elzárt, nyílást létesítenek. A fenék vizzáró kiképzésű. Előnye ennek a megoldásnak az, hogy 45-50 cm mederbeli vízmélység esetében is, az aknaban kellő vízmélység áll a szivattyúk rendelkezésére. A vizkivételi mü a jégzajlás ellen védett.- 10 -
