Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
8. Példák a vízgazdálkodási projekt tervek egyes részeire
8. példák a vízgazdálkodási projekt tervek egyes részeire 8.2 Tervváltozatok értékelése Értékelések a pénzben vagy valamilyen más mértékegységben nem kifejezhető mutatók alapján Egy projekt keretében a szakirodalomban használt elnevezés szerint "quick and dirty - gyors és piszkos" értékelésre és elemzésre volt lehetőség, mert nem volt mód arra és nem volt feladat az, hogy a szakemberek és a társadalom olyan széles körét bevonják a vizsgálatokba, mint egy részletes döntéselőkészítő elemzés esetén szükséges lenne. A döntés-előkészítés következő szakaszában erre feltétlenül szükség lett volna. A beavatkozások értékelését és összemérését 5 szakértő véleményére alapozták. Az értékelési tényezőket két csoportra osztották: • pénzben vagy valamilyen más mértékegységben kifejezhető, mérhető illetve számítható mutatók, • szakértők szubjektív értékelésével/becslésével meghatározható, pénzben vagy valamilyen más mértékegységben nem kifejezhető, mérésekkel és számításokkal nem meghatározható mutatók. A következőkben a második esettel foglalkozunk. Az értékelési tényezőket ötletbörze alapján választották ki. Az öt szakértő által elvégzett értékelések eredményeinek összefoglalását mutatja be a 11. sz. táblázat. A táblázatokban a szakértők által adott minősítések szélsőértékeit adtuk meg. A szakértők egyes értékelési tényezők esetén %-ban, más tényezők esetén viszont 1-10-es skála figyelembe vételével minősítették a beavatkozási változatokat a vízgazdálkodási terület egységekre és az egész területre vonatkozóan. A szakértők által adott minősítések sokszor nagyon széles tartományban szóródtak. Ennek több oka lehetett: • egyes szakértők valamit tudtak a területekről, illetve a beavatkozásokról, amit a többiek nem, • az egyes szakértők különböző szintre tették a mércét az értékelések megkezdésekor. Az előbbiekből adódó nehézségek megoldására szolgálhat a döntéselőkészítés Delphy-módszere, aminek a lényege az, hogy a legszélsőségesebb minősítéseket adó szakértőket megkérik, hogy magyarázzák meg a véleményüket a többi szakértőknek és ezután a többi szakértőt megkérdezik, hogy meggyőzte-e őket a magyarázat és változtatnak-e a véleményükön. Nem manipulációról van szó, hanem arról, hogy egyes esetekben kiderülhet, hogy a szélsőséges bírálatok szakmailag és tudományosan indokolhatók és elfogadhatók voltak. Meg kell jegyezni, hogy nem minden szakértő végezte el a minősítést minden tényező alapján. A szakértőket arra kértük, hogy csak akkor végezzék el a minősítést, ha ehhez kellő információval rendelkeznek. Több esetben szoros a kapcsolat a pénzben vagy más dimenzióban kifejezett, mért vagy számított tényezők szerinti értékelés és a nem ebbe a kategóriába tartozó tényezők szerinti értékelés között. Utóbbi esetben azonban mindig tartalmilag mást vagy többet jelent az értékelés, mert sok szubjektiven megítélhető, de fontos elemet tartalmaz. A tervváltozatokat az egyes tényezők szerint kapott minősítésük alapján három csoportba osztották: • a legjobb változatok (1 pont) • a jó változatok (2 pont) és • a leggyengébb változatok (3 pont) A tervváltozatok összes pontszáma tájékoztatást ad arról, hogy minden tényezőt figyelembe véve melyek a legjobb minősítéseket kapott változatok (a legkisebb összes pontszám jelenti a legjobb változatot). Meg kell jegyezni, hogy ez a fajta értékelés, a helyezési pontok összegzése, nem veszi figyelembe azt, hogy az értékelési tényezők különböző súlyúak. Egyes esetekben vitatható lehet a csoportba sorolás is, hiszen ezt nagymértékben nehezítette a szakértői vélemények szórása. A 12. sz. táblázat ennek érzékeltetésére bemutatja a legjobb változatok kiválasztásának módját a különböző tényezők esetén (a szürke mezők jelentik a legjobb változatokat). Phare Program HU-94.05 63
