Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
5. Műszaki szabályozás
5. műszaki szabályozás • jogharmonizáció: a magyar környezetvédelmi/vízgazdálkodási jog harmonizálása az ELI környezeti/vízvédelmi jogrendszerével, illetve környezeti/vízvédelmi irányelveivel, • szabványharmonizáció: a magyar környezetvédelmi/vízgazdálkodási szabványok harmonizálása az európai illetve nemzetközi szabványokkal, • szabványok és a jog harmonizációja: az európai (vagy nemzetközi vagy magyar) környezetvédelmi-, vízvédelmi-, vízgazdálkodási szabványok harmonizálása az EU környezeti/vízvédelmi irányelveivel. A harmonizációval kapcsolatban meg kell jegyezni a következőt: az EU csatlakozásra vonatkozó dokumentumok - így a társulásról szóló Európai Megállapodás - nem jogharmonizációról, hanem jogközelítésről rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nem kell most azonnal végrehajtania Magyarországnak a teljes harmonizációt, hanem csak meg kell kezdenie azt. Az Európai Megállapodás 68.cikke értelmében Magyarországot jogközelítési kötelezettség terheli a műszaki normák és szabványok területén is. A Társulási Megállapodás óta látott napvilágot az un. Fehér Könyv, amelyben számtalan helyen kiemelten szerepel a szabványok jelentősége. A jogi kereteket igazi tartalommal a műszaki normák - köztük a szabványok - ezrei töltik fel. A szabványosítás jelentőségét mutatja az is, hogy 1996-ban a magyar szabványosítás kezdetének 75.évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen magas rangú EU diplomata és a nemzetközi és nemzeti szabványügyi szervezetek vezetői is megjelentek és előadásaikban hangsúlyozták az európai és nemzetközi szabványharmonizáció fontosságát. A teljes jogú EU tagság feltétele az európai szabványügyi szervezetekben elért teljes jogú tagság. A teljes jogú tagsághoz a jelölt szabványügyi szervezet szilárd pénzügyi megalapozottsága és az európai szabványok bevezetése szükséges. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) úgy döntött, hogy új országok felvételét akkor hagyják jóvá, amikor a jelentkező országban a bevezetett európai szabványok aránya eléri a 80%-ot. A CEN 18 teljes jogú tagszervezete közül a legtöbb az európai szabványok 90%- át már bevezette. A CEN koppenhágai közgyűlésén az elmúlt évben már napirendre került a Cseh Szabványügyi Testület felvételi kérelme. Ez a testület a Magyar Szabványügyi Testülethez hasonlóan társult tagja a CEN-nek, most teljes jogú tagságért folyamodott, azonban a közgyűlés határozata szerint még nem teljesített minden ehhez szükséges feltételt. A cseh szabványügyi testület az európai szabványok 64%-át már bevezette és tevékenysége szilárd pénzügyi alapokon nyugszik, ami azt jelenti, hogy közel van a feltételek teljesítéséhez. Az MSZT is kérte a teljes jogú taggá való felvételét. A magyar szabványként bevezetett és közzétett összes európai szabvány száma 1997 február 1-ig 994 db (ennek csak egy része CEN szabvány). 1996 decemberéig a CEN 2700 európai szabványt publikált..,Nálunk, a CEN,.szabványok bevezetésének aránya jelenleg nem éri el a 20%-ot. Ez az arány az összes európai szabványt tekintve még alacsonyabb, így nagyon komoly szabványosítási feladatokat kell megoldanunk a következő években. Hasonló a helyzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szabványok területén is. Az európai szabványok bevezetésének gyorsítása érdekében azokon a területeken, ahol lehet, élni kell az úgynevezett jóváhagyó közleményes (nem magyar nyelven történő) szabvány-bevezetés eszközével, annak ellenére, hogy ez sok vitára adhat okot. Olyan szabványokat, amelyeket csak a szakemberek szűk köre használ - általában olyan szakemberek, akik úgyis tudnak angolul - be lehet vezetni a szabványok lefordítása nélkül is, ahogyan ez sok nálunk jóval gazdagabb országban történik. A későbbiek során - ha igény és mód lesz rá (anyagi fedezet és fordítási kapacitás) - a fordításos bevezetés utólag elvégezhető. A Magyar Szabványügyi Testület 1996.decemberében több, mint 500 európai szabványnak a jegyzékes jóváhagyó közleményes módszer alkalmazásával történő magyar nemzeti szabványként való bevezetésére tett javaslatot. Ennek a bevezetési módszernek a szakterületenkénti alkalmazhatóságának a kérdését az illetékes nemzeti szabványosító műszaki bizottságok fogják megvitatni. A fordítással járó időveszteség és nagy költség miatt minél szélesebb körben célszerű alkalmazni ezt a megoldást. Az európai szabványok bevezetéséhez természetesen sok esetben nemcsak a fordítás költségeivel és a fordítás időszükségletével kell számolni. A szabványok érvényesítéséhez sokszor nagy munkaigényű és költségű egyéb tevékenységeket is el kell végezni. Phare Program HU-94.05 39
