Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe
5. társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe • (vi.) Védett Területek Nyilvántartása • (vii.) Monitoring programok eredményeinek összefoglalása • (viii.) A vizek jó állapotának biztosítására kidolgozott tevékenységi programok • (a.) Jogszabályokkal kötelezővé tett tevékenységek • (b.) A Keret Irányelv előírásainak megfelelő vízhasználati díjak bevezetéséhez szükséges tevékenységek • (c.) A tervben megfogalmazott környezet minőségi célok elérése érdekében tervezett tevékenységek • (d.) A "jó" minősítést nem elérő állapotú víztestek vízminőségének fejlesztése érdekében tervezett tevékenységek • (e.) A vízkitermelések tervezett szabályozása • (f.) Tervezett egyéb tevékenységek • (g.) Tervezett kiegészítő tevékenységek • (ix.) Baleseti szennyezési események hatásainak csökkentése érdekében végzett tevékenységek A Vízgyűjtő Menedzsment Tervnek tartalmaznia kell a Terv kéziratával kapcsolatban végzett társadalmi konzultáció eredményeinek összefoglalását, a konzultáció alapján a Tervben végrehajtott változtatások összefoglalásával együtt. A Vízgyűjtő Menedzsment Tervnek hivatkoznia kell minden olyan programra és tervre, amelyeket a Keret Irányelv előír. A Vízgyűjtő Menedzsment Tervnek tartalmaznia kell azokra a tevékenységekre vonatkozó javaslatokat, amelyeket országos vagy közösségi (EU) szinten kell elvégezni. A Keret Irányelv jó vízállapot elérését tűzi ki célul, amihez a következőket tartja szükségesnek: • vízgyűjtő elvre épülő vízgazdálkodás, • a vízgyűjtők jellemzőinek meghatározása, • a felszíni víz és a talajvíz állapotának jó megfigyelése a vízgyűjtőkön, • a célok eléréséhez szükséges módszerek akció-programokba foglalása, • az előbbiek összefoglalása a Vízgyűjtő Menedzsment Tervekben, és • a Vízgyűjtő Menedzsment terv társadalmi konzultációja. A Vízgyűjtő Menedzsment Terv egyidejűleg négy egymást kiegészítő célt szolgál majd: • menedzsment eszköz lesz a Vízgyűjtő Igazgatóság számára, biztosítva minden tevékenységének a koordinálását és integrálását • társadalmi konzultációs dokumentum lesz, amely biztosítja a társadalmi elszámoltathatóságát a Vízgyűjtő Igazgatóság tevékenységének • jelentés jellegű dokumentum lesz, amely bemutatja a Közösség számára, hogy a tagországok tevékenysége összhangban van a Keret Irányelvből származó kötelezettségeikkel és • értékes információ forrás lesz a vízgazdálkodásról az Európai Környezeti Hivatal, a Közösség, más Vízgyűjtő Igazgatóságok és más érdeklődő felek számára. A Vízgyűjtő Menedzsment Terv kéziratos változatának legalább egy évvel a terv érvénybe lépése előtt le kell folytatni a társadalmi konzultációját. A konzultációs folyamat legalább 6 hónapot igényel az észrevételek összegyűjtésére és 6 hónapot az észrevételek megfontolására és a javítások elvégzésére a Vízgyűjtő Igazgatóság által. A Vízgyűjtő Igazgatóság feladatává teszik azt, hogy az érdekelt felek hozzájussanak a Terv kéziratához. Előírják azt, hogy a Terv végleges változata tartalmazza az összefoglalóját a konzultációs folyamat eredményeinek. 5.6.10 Ahány ország, annyi vízgazdálkodási politika az Európai Unióban? Az Európai Uniónak a kilencvenes évek közepéig gyakorlatilag nem volt vízgazdálkodási politikája. A környezetvédelmi irányelvek, keret- illetve akció-programok védték a víz minőségét, de semmiképpen sem voltak egy egységes, átfogó vízgazdálkodási politika részeinek tekinthetők. Az EU sok 38 ©Phare Program HU - 94.05
