Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)

5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe

5. társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe szakértőjének az volt a véleménye, hogy "ahány ország, annyi vízgazdálkodási politika". Ezen a helyzeten sokat fog változtatni a tervezett Vízgazdálkodási Keret Irányelv, azonban a vízgazdálkodás egyes területeivel (pld. árvízvédelem és aszálykár-elhárítás) ez sem fog foglalkozni. A környezetre és a vízre vonatkozó irányelvek kidolgozásának, átdolgozásának, elfogadásának során elhangzó viták és a folyamatok elhúzódása azt mutatják, hogy az integráció az Európai Unión belül sem történik zökkenőmentesen. A tagországok éghajlati, domborzati, társadalmi, politikai, gazdasági, történelmi és kulturális viszonyai különbözőek és ez nehezíti, illetve lehetetlenné teszi egységes módszerek alkalmazását. Ezt az Európai Unió általános politikai alapelvei figyelembe is veszik ma már akkor, ha ez nem ellentétes az európai állampolgárok és az egységes Európa érdekeivel. 5.7 Többtényezős, többszereplős döntési módszerek A döntéshozóknak általában a feladatok különböző megoldási lehetőségei (változatai) közül kell kiválasztaniuk a legjobb, a jó, vagy a még elfogadható változatokat. Nehezíti a választást az, hogy általában többféle tényezőt (célt, szempontot, kritériumot) kell figyelembe venni és ezek sokszor egymással ellentétes hatásúak és sok szempont szerinti értékelés nem vagy csak nehezen számszerűsíthető. Gyakran előfordul, hogy az összehasonlított változatok között a különböző értékelési szempontok szerint más és más a sorrend. Ami az egyik cél szempontjából optimális, az nem feltétlenül optimális a másik vagy harmadik cél szempontjából. Vagyis az előnyöknek és a hátrányoknak a célok összessége szempontjából való vizsgálata általában egy kompromisszumos megoldáshoz vezet, ahol az előnyök és hátrányok "optimális egyensúlyban" vannak egymással. Ezt az esetet optimális kompromisszumnak szokták nevezni. A tervváltozatoknak a különböző értékelési tényezők szerinti minősítését gyakran nagyon nehéz ugyanolyan dimenzióban és különösen nehéz pénz-dimenzióban kifejezni. Ezért a tervváltozatok hagyományos értékelési módszerei mellett (mint például a költség-hatékonyság elemzés) egyre inkább alkalmazzák az olyan módszereket, amelyek jobban figyelembe veszik a döntési folyamat sokdimenziós jellegét. Az utóbbi módszereket - amelyek az értékelési tényezők relatív súlyozására épülnek - többtényezős döntési módszereknek nevezik. A többtényezős döntési módszerek általános jellemvonása, hogy a változatok tulajdonságait nem szükséges pénz-dimenzióban kifejezni. Ehelyett súlyszám-rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi az értékelési tényezők egymáshoz viszonyított relatív fontosságának figyelembevételét. A többtényezős módszereknek nagyon sok változatát fejlesztették ki. Ezekközé tartozik a TopTen nevű szoftver, amelybe a módszereksorozatát építették be. Azért tartalmaz a TopTen több módszert, mert a döntési struktúrától és a rendelkezésre álló adatoktól függ az alkalmazható módszer típusa. A TopTen egy olyan Döntést Támogató Rendszer, amely elősegíti változatok sorozatából, többféle értékelési szempontot figyelembe véve, a legjobb vagy az elfogadható változatok kiválasztását. A Döntést Támogató Rendszer fogalmat sokféleképpen értelmezik. Egyes szerzők olyan párbeszédes, számítógépre épülő rendszereket tekintenek Döntést Támogató Rendszereknek, amelyek segítik a döntéshozókat vagy a döntések előkészítőit adatok és modellek használatában, a nehéz­szerkezetű döntési feladatok megoldásához. A TopTen esetében a Döntést Támogató Rendszer egy olyan számítógépi programot jelent, amely: • segíti a felhasználót vagy felhasználókat a többtényezős összemérési feladatok megoldásában, • segíti, de nem helyettesíti az összemérést végző döntéshozók munkáját, • növeli az összemérési folyamatok hatékonyságát és ezzel körültekintőbb összeméréseket tesz lehetővé. Előbbiek azt jelentik, hogy a TopTen elsősorban az összemérési folyamat minőségét javítja, és csak kisebb mértékben javítja a döntés eredményének a minőségét, ami továbbra is nagymértékben függ a döntéshozók tevékenységétől. Azokat a szabályokat, amelyek alapján a vizsgált változatok rangsorolása történik, döntési szabályoknak nevezzük. Összemérési módszer az a folyamat, amellyel a TopTen egy vagy több döntési szabály figyelembe vételével a változatok rangsorolását végzi. Az összemérési módszerekkel a kiválasztott tényezők figyelembe vételével elvégezhető a változatok: Phare Program HU-94.05 39

Next

/
Thumbnails
Contents