Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe
5. társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe Vízügyi Politikájáról (Brüsszel, 1996.február 21, COM(96) 59 Végleges)", amelyet 1996 februárjában elfogadott az Európai Közösségek Bizottsága. Az Előterjesztés (Communication) legfontosabb javaslata az Európai Bizottság számára a "Water Frame ork Directive - Vízgazdálkodási Keret Irányelv" kidolgozására vonatkozó javaslat volt. A Keret Irányelvre rekord gyorsasággal, 1996 decemberére készült el az első, 1997 februárjára a második és 1997 júniusára a harmadik, utolsó változat. A Keret-Irányelv elfogadásának határideje 1997.december. Számítanak azonban arra, hogy ezt a határidőt esetleg nem tudják betartani. Nem lehet tudni azt, hogy az elfogadott változat mennyiben fog különbözni a harmadik, "utolsó"-nak nevezett változattól, az 1996.decemberi, 1997.februári és júniusi változat közötti különbségek azonban arra engednek következtetni, hogy az alapelvek már nem fognak változni, és így érdemes alaposan tanulmányozni a tervezetet és felkészülni a harmonizációjára. 5.3 Magyarország vízgazdálkodási kapcsolatai Magyarországnak hét országgal van közös határ-szakasza, az ország vízkészleteinek több mint 90%- a külföldről származik, és körülbelül ugyanekkora vízmennyiség külföldre távozik az ország területéről. A vízgazdálkodás nemzeti és nemzetközi feladatok megoldását is igényli. A nemzeti feladatok megoldásának széles eszköztára van, a nemzetközi feladatok megoldásának - a nemzetközi vízgazdálkodásnak - ezzel szemben szinte egyedüli eszköze jelenleg a nemzetközi egyezmény. Magyarországnak számos kétoldalú határvízi egyezménye van a szomszédos országokkal és ezen kívül jelentős azoknak a többoldalú, európai illetve világszintű nemzetközi egyezményeknek a száma is, amelyekhez csatlakoztunk. Van sok olyan egyezmény, amely csak papíron létezik, mert nincs olyan eszköz, amely az egyezmények érvényesítését biztosítaná. Ettől függetlenül nagyon fontos állami feladat az, hogy törekedjünk a létrehozására és érvényesítésére minden olyan nemzetközi egyezménynek, amely a jó minőségű hazai vízgazdálkodáshoz szükséges. Hatékony nemzetközi együttműködés nélkül nem elégíthetők ki a vízgazdálkodás funkciói és nem bizonyítható vízgazdálkodásunk "európai" jellege és színvonala. Meg kell említeni azt is, hogy a nemzetközi tevékenységek szerepe egyre jelentősebb és a nemzetközi hatásoknak egyre nagyobb szerepe van és lesz a nemzeti vízgazdálkodási tevékenységekben. 5.4 A vízgazdálkodási tervezési filozófia és gyakorlat változása A korunk követelményeinek megfelelő, sikeres vízgazdálkodási tervezés egyik fontos alapelve a vízgazdálkodási tervek és tervezés dinamikus természetének, valamint a flexibilitás követelményének a figyelembevétele. Egy másik fontos jellemvonása a tervezésnek az, hogy a tervező kidolgozhat különböző változatokat a feladatok megoldásához, azonban azt nem szabad elfelejtenie, hogy nem ő a döntéshozó. A megvalósítandó változatot a megrendelő illetve a társadalom választja ki. A tervezési filozófia fontos jellemvonása az is, hogy a nem-szerkezeti módszerek egyre nagyobb szerepet kapnak. A mérnökök építeni tanulnak, ezért érthető az, hogy a feladatok megoldását valamilyen szerkezet létrehozásával illetve a fizikai környezet megváltoztatásával igyekeznek elérni. Ma azonban a megrendelők és a társadalom is általában elvárja annak a vizsgálatát, hogy van-e olyan lehetőség a feladat megoldására, ami nem valamilyen mérnöki szerkezet létesítését igényli. A tervezési folyamat fontos eleme kell, hogy legyen a tervváltozatok technológiai értékelése (technology assessment), azaz annak vizsgálata, hogy az új technológiák alkalmazása milyen hatással lesz a szociális és gazdasági rendszerre. Fontos feladat a kockázat és a bizonytalanság következményeinek vizsgálata, a kockázat csökkentés költségeinek vizsgálata. A tervezési folyamat fontos része a társadalom bevonása a tervezés folyamatába. A környezeti szempontok figyelembevétele és a vízgazdálkodási rendszerek többcélú jellegének számításba vétele is fontos tényezők. A számítógépes információs rendszerek, a térinformatikai rendszerek és a matematikai modellezés és szimuláció fontos eszközei a vízgazdálkodási tervezésnek. Phare Program HU-94.05 33
