Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással

HT - p-edik mértékadó pont terepszlntje ( alapsik feletti map gasság),

H ^ - p-edik mértékadó ponton a k-adik üzemállapotban a teP’ repszint felett biztosítandó nyomás.

A csőátmérő változtatásokat úgy kell végrehajtani, hogy az egyes szakaszokon elért építési költség-csökkenések összege a legnagyobb legyen. Tehát a célfüggvény:

N r

B’ = y~ y~ (b.. - b ) 1.. = maximum (5.5)

j=l i=2 ]1 J

Ha az (5.2) tipusu geometriai és (5.3) tipusu hidraulikai feltételekből, valamint az (5.5) tipusu célfüggvényből álló matematikai modellt megoldjuk, a csőhálózat optimális kiviteli költsége:

B = B - B’

max max

(5.6)

ahol B a legnagyobb átmérők alkalmazása esetén számítható maxi- max

mális kiviteli költség (lásd (5.1) összefüggés), B^ax pedig az (5.5) célfüggvény maximuma. .

5.4 A PROGRAM FUTTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK

A gépi számítás előkészítésekor az adatokat adatlapok kitöltésével kell megadni. Ehhez felhasználhatók az 5.1 mellékleten bemutatott adatlapok, vagy a lyukkártyák tervezéséhez rendszeresített 80 oszlopos adatlapok (kódlapok) is.

Az adatlapok minden sora egy-egy lyukkártyát jelent az adatok lelyukaszt ásakor.

Az adatokat pontosan a kijelölt helyekre kell Írni. Ha az adat nem tölti ki a rendelkezésre álló helyet, akkor az első pozíciókat, illetve oszlopokat kell üresen hagyni, az adatoknak a kijelölt utolsó pozícióban kell befejeződniük. Az adatokat tizedesponttal és tizedespont nélkül is meg lehet adni, kivéve az egész számokat. Ha egy adat helye üresen marad, értékét a számitógép nullának tekinti. A nullát az adatlapokon áthúzással kell jelölni (0) .

Ha egymásután több feladatot akarunk megoldani, az egyes feladatok adatait egymás után kell megadni, a számítás a program egyszeri futtatásával végezhető.

A következőkben ismertetjük az adatlapok kitöltésének módját.

143