Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással

5.4.1 ELSŐ ADATLAP

Egy-egy adatlap több lyukkártyát jelent az adatok lyukasztásakor, ezért megadjuk azt is, hogy melyik adatok kerülnek uj lyukkártyára.

1 . Lyukkártya tipus

és K2 kódszámok (egész)

Az eredménykiiratást vezérlik. Értékük 0 és 1 lehet. A kiíratás lehetőségeit az 5.4.2 fejezet ismerteti. A legrészletesebb eredménykiiratás esetén mindkét kódszám értéke 1.

2. Lyukkártya tipus

Csővezetékekben megengedett legnagyobb sebesség (valós) m/s Csővezetékekben megengedett legkisebb sebesség (valós) m/s A viz kinematikai viszkozitása (valós) m2/s

A csővezetékekben keletkező nyomásveszteséget a program a Házén-Williams, vagy a Colebrook-White-képlettel számolja.

A Hazen-Williams-féle képlet alkalmazása esetén a kinematikai viszkozitás helyére nullát, vagy semmit sem kell imi.

A Colebrook-White-féle képlet alkalmazásakor a kinematikai viszkozitást a vizhőmérséklet függvényében kell megadni. Néhány jellemző érték:

vizhőmérséklet

kinematikai viszkozitás

°C

m2/s

0

0.000001792

10

0.000001308

20

0.000001007

Fővezetékben keletkező helyi veszteség (valós)

százalékban kell megadni, értéke nulla is lehet (ha a helyi veszteséget a csőérdesség értékében vesszük figyelembe) Mellékvezetékekben keletkező helyi veszteség (valós) százalékban kell megadni, értéke nulla is lehet Alkalmazható csőátmérők száma (egész)

annyi csőátmérőt kell megadni, ahány az építés során alkalmazható, a kereskedelmi forgalomban beszerezhető. A különböző átmérőjű csövek különböző anyagúak lehetnek, minden átmérő esetén más csőérdesség és fajlagos építési költség vehető figyelembe.

3. Lyukkártya tipus és folytatása

Alkalmazható csőátmérők (valós) mm

144