Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással
i- csőátmérő indexe,- j-edík szakasz vízhozama a k-adik üzemállapotban,- j-edik szakasz i-edik átmérőjű csőből készülő részének hossza, j~Qj kJ - j-edik szakasz i-edik átmérőjű csőből készülő részében keletkező nyomásveszteség. Az előbbi jelölések figyelembevételével megfogalmazhatjuk a csőátmérő csökkentések feltételeit. Az uj, kisebb átmérőjű részek hosszának összege nem lehet nagyobb a szakaszok teljes hosszánál. Tehát ki kell elégíteni a következő feltételt: 1. = i. J (5.2) A legnagyobbról kisebb átmérőre történő áttérés a nyomásveszteség növekedését eredményezi. Ez a növekedés a mértékadó pontokig vezető útvonalon nem haladhatja meg a rendelkezésre álló nyomás és a legnagyobb átmérők alkalmazása során keletkező nyomásveszteség különbségét: [v] ) 1. = h . J,i P,k *Z*. © V (5.3)- azt jelenti, hogy az összegezéseket a p-edik ponthoz vezető mértékadó ut szakaszaira vonatkozóan kell elvégezni,- szivattyúteleptől a p-edik mértékadó pontig a k-adik üzemállapotban megengedhető nyomásveszteség. A megengedhető nyomásveszteség h , = HS + HM„ - HB, - HT - H , , p,k K k p p, k (5.4) ahol HS' HM, k HBk minimális megengedett szivási vizszint (alapsik feletti magasság), szivattyútelep manometrikus emelőmagassága a k-adik üzemállapotban, szivattyútelep belső vesztesége a k-adik üzemállapotban, 142
