Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással
A NETLP program további előnye még az is, hogy készítésekor a tervezés lehetőség szerinti minél nagyobb fokú automatizálására törekedtünk. A tervezőnek csak az alapadatokat kell előkészítenie, ezekből a program automatikusan állítja elő a lineáris programozással megoldható modellt, elvégzi a modell megoldását, a matematikai eredményeket értelmezi és az igy kapott eredményeket közli. A csőhálózat méretezésekor a csővezetékek átmérőit úgy kell megválasztani, hogy a legkedvezőtlenebb elhelyezkedésű vizkivételi helyeknél is biztosítsuk a szükséges vízhozamot, a kívánt nyomást és érjük el a csőhálózat minimális épitési költségét. A méretezés alapfeltétele az, hogy a j-edik csőszakaszban a viz- sebesség a legnagyobb vízhozamot jelentő üzemállapotban ne legyen kisebb az előirt minimumnál és nagyobb az előirt maximumnál. Tehát ahol < v . = max v. , mm j, k < = v , max v mm v max csőhálózatban megengedett legkisebb vizsebesség, csőhálózatban megengedett legnagyobb vizsebesség, j-edik csőszakaszban a k-adik üzemállapotban kialakuló vizsebesség, j-edik csőszakaszban az összes üzemállapotot tekintve kialakuló legnagyobb vizsebesség. Kiindulásképpen a csőhálózat j szakaszainak vízhozamait figyelembe véve válasszuk ki a kereskedelmi forgalomban kapható csősorozatból az olyan átmérőjű csöveket, amelyek a sebességhatárok szempontjából alkalmazhatók. Induló megoldásként alkalmazzuk a csőhálózat minden szakaszán az alsó sebességhatár szempontjából megengedhető legnagyobb átmérőjű csövet. A csőhálózat épitési költsége ebben az esetben: B max (5.1) ahol L 1 N j-edik csőszakasz hossza, j-edik csőszakaszon a sebességhatárok szempontjából alkalmazható legnagyobb átmérőjű cső fajlagos épitési költsége, csőhálózat szakaszainak száma. 140
